Sajnálatos módon az eredeti belsőről nagyon kevés fotó és tárgyi emlék maradt. A világháborúk, a katonai lefoglalások, a szerkezeti és belső átalakítások, a műemléki jellegű bútorzat és belső szerkezeti elemek megsemmisítése azt eredményezték, hogy a mai belső látvány semmiben nem emlékeztet az 1900-as évek első harmadában dr. Magyar Antal, s később Magyar Adorján által kialakított enteriőrhöz. Lépjünk azonban be kicsit a mesekönyvbe és lapozzunk vissza közel 120 évet.

A Hotel és parkjának területe magántulajdonban áll, ott kószálni elvileg nem megengedett. De magyar emberként ki bírná ki, hogy legalább egy pár fotót ne készítsen eme híres épületről. Az épület belsejébe pedig bejutni szinte lehetetlen, mivel mindenhol le van zárva, elég veszélyes mutatvány is lehet annak leromlott belső állapota miatt. Idén belső felvételek készültek azonban ...

Napjainkban a Zelenikára látogató magyar hontársaink szívfacsaró állapotokat találhatnak a Hotel területén, melyet az alábbi - saját készítésű - videóban is láthattok. Ennek ellenére, sőt ezért is javaslom mindenkinek egy kirándulás erejéig felfedezni montenegrói magyar gyökereink eme részét felfedezni és elképzelni az 1900-as évek elején uralkodó állapotokat.

Dr. Magyar Zoltán most megjelent, Zelenika történeti áttekintése című könyve szerb nyelven megvásárolható Herceg Noviban, a Salt Bookstore-ban (Knjižara So).

Dr. Magyar Zoltán: Zelenika történelmi áttekintése. Mitől is szól a szerző új könyve? >>>

Dr. Magyar Zoltán okleveles építészmérnök, Magister Artium történész és PhD promovált, született Zelenikán 1928-ban, Montenegróban most megjelent monográfiájának címe: Zelenika történelmi áttekintése.

Érdeklődve csaptam le a hírre, miszerint a napokban megjelent Montenegróban dr. Magyar Zoltán neves építész és építészettörténész legújabb könyve, "Istorijski pregled" vagyis "Zelenika - történelmi áttekintése" címmel. Ekkor döntöttem úgy, hogy augusztusban kiemelt témánk a Zelenika Hotel, és az alapító Magyar család története lesz. És azt is elhatároztam, hogy bár Montenegróba eljutni most nem tudok, a könyvet mindenképpen szeretném megszerezni. Ezért vettem a bátorságot, és közvetlenül megkerestem a szerzőt, Zoltán bácsit.

A Heroj osztály (angolul: Hero) a 60-as években a jugoszláv haditengerészet számára épített dízel-elektromos támadó tengeralattjárók osztálya volt. 1968-1970 közt három saját fejlesztésű tengeralattjáró készült el „Heroj” osztály elnevezéssel; 1968-ban P-821 „Heroj”, 1969-ben P-822 „Junak”, és 1970-ben a P-823 „Uskok". A három erős osztály a belföldön épített tengeralattjárók második generációja volt, amely jelentős javulást jelentett a korábbi Sutjeska osztályhoz képest.

A napokban megjelent Montenegróban dr. Magyar Zoltán okleveles építészmérnök, Magister Artium történész és PhD promovált legújabb könyve, "Istorijski pregled" vagyis "Zelenika - történelmi áttekintése" címmel. Az 1970 óta Németországban élő szerző Zelenikában született, általános iskoláit itt, a gimnáziumot Herceg Noviban és Budapesten végezte, majd építészetet és történelmet tanult, Zágrábban s a budapesti Műszaki Egyetemen szerzett doktorátust. A Zelenika hotel magyar vonatkozású látnivaló Montenegróban, Herceg Novi mellett. Édes-bús emlék a magyaroknak az 1902-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült Hotel Plaža Zelenika (Strand Hotel) mely az első hotel és egyben az első turisztikai objektum volt Montenegróban, mondhatni, fontos indító mérföldköve és bölcsője a montenegrói turizmusnak… 

Két nagy tengeralattjáró látható a Porto Montenegro (Tivat) Haditengerészet Örökséggyűjteményének Múzeumi kertjében. Az egyik a P-821 tengeralattjáró, amelyet a jugoszláv flotta működtetett 1968-1991 között, hossza 50 m. Hűvösebb, esősebb  nyári napokon, illetve tavasszal és ősszel szuper látványosság kisgyermekes családoknak is. Ebben a részben a tengeralattjárót videófelvételekből ismerhetjük meg belülről.

Gornja Lastva, a már szellemfalu, évszázadok óta büszkén áll a Tivat feletti Vrmac hegyen. Minden évben, amikor Montenegróban járunk, kihagyhatatlan program, hogy oda elzarándokoljunk. Gyalog nagyon jó túra, de kocsival is könnyedén megközelíthető Donja Lastva felől, ahol maga az út is szép tájat, gyönyörű kilátást jelent. Geológia iránt érdeklődőknek is szép élményt nyújthatnak a sziklafalak, de maga a szellemfalu aurája az, ami igazán megfogja az embert. Mindig elképzelem, milyen lehetett itt élni, olajat sajtolni, templomba járni, és naponta lemenni gyalog a tengerszintig a városba.

Akárhányszor Montenegróban járunk, nekem látnom kell. Energetikája vonz engem. Gyönyörű szép temető, műemlékszerű sírkövekkel. Ugyanakkor évről-évre észrevehető változáson megy át, sajnos a régi sírok, síremlékek elbontásra kerülnek, ami fájdalmas sebeket ejt ezen az évszázados temetőn. Szeretem megörökíteni azon emlékhelyeket, melyek megannyi sorsot ölelnek fel, sok szép, ugyanakkor keserves emléket is őrizve a sírokban. Nekem kincs valamennyi sírhely, egy-egy műemlék. Az egyik síron ez a felirat áll: "Heroes mortui non moriuntur", vagyis "A halott hősök nem halnak meg." Emlékezzünk rájuk egy perc erejéig.

Egy csodálatos búvóhely elvonuláshoz, meditáláshoz, "ízek, imák, szerelmek"-hez. Montenegróban, Gospa od Milosrđa (Gospa od Milosti, Our Lady of Mercy) szigete.

A Groblje Kovači, vagyis a Kovači temető egy dombon fekszik Kovači falu felett, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Doli-hegyre. A templomnak hosszúkás alapja van, amelyen kupola emelkedik. Körülötte van egy temető, az egész komplexumot pedig kőkerítés veszi körül. Az ott lévő legnagyobb kripta ajtajában négy kariatida üdvözölt mosollyal várja a látogatókat.

A Skanderbeg gőzhajót áruk és utasok szállítására használták, főleg a Shkodra-tó montenegrói részén a 20. század első felében. Dinko Franetović szerint a Skanderbeg 1916-ban készült el. Számomra ismét egy talány, hogy valójában hol van jelenleg a hajóroncs. Egyes hírek szerint az albániai Shkodër mellett tűnt fel 2017-ben, ugyanakkor a montenegrói hírforrások szerint a Rijeka Crnojevića torkolatánál, a Karuc öbölben süllyedt el 1942-ben. A Shkodra tó két szélső túlfele, számomra feloldhatatlan talány jelenleg.

Montenegró délnyugati részén, a Kotori-öböl feletti fennsík tengerre meredek parttal leszakadó peremén, a sonkájáról és sajtjáról híres Njeguši településtől mintegy 5 km-re észak-északnyugati irányban található „szellemfalu” Veliki Zalazi (Velji Zalazi). Ma már senki sem lakja, de minden ugyanúgy van ott, ahogy az utolsó ember hagyta, mintha megállt volna az idő. A világ más pontjain is találhatunk még ilyen elhagyatott helyeket, általában valamilyen természeti, vagy ipari katasztrófa után maradtak hátra, ahol pillanatok alatt menekülniük kellett az embereknek, így csak a legszükségesebbeket vitték magukkal. Itt viszont nem ez történt.

1906-1918 között jellemezte Montengrót a "Montenegro Perper". Hogy mit is jelent ez? A perper 1906-1918 között Montenegró hivatalos fizetőeszköze volt, 100 para váltópénzzel. A 20. század végén Montenegró tervezte ismét bevezetni, végül helyette a német márkát, később az Eurót választották. Ugyanakkor mégis fennmaradt, mivel jelenleg a digitális Perper Montenegró digitális valutája.

Számomra még ismeretlen történetű, a tivati Virágsziget bejáratánál található hajóroncs a májusi, hajóroncsokat bemutató sorozatunk első részében. 2019 májusában még nem volt ott a Virágszigetnél, júliusban már igen. Szóval nemrégen lelte halálát a hullámokban. Turistalátványosságnak persze nem utolsó, de valahogy összeszorul a szívem a kép láttán.

2018 októberben, mikor Tivatban jártunk, feltűnt egy csomó népviseletbe öltözött kisgyermek az utcán. Páromat rögtön a nyomukba küldtem, nézze meg, hová mennek. Hát a tivati kulturális centrumba, vagyis az ún. művelődési házba mentek, mert éppen ünnepségre készültek. A művelődési házban is klassz képeket készített a párom, de az épület előtt elhelyezett Ikarosz szobor viszi a pálmát, mivel fej nélkül érte végzete.

Nemrégiben egy újabb kincsre bukkantam Gaál Angelika jóvoltából. Felfigyeltem egy bejegyzésére, melyben leírta, hogy Montenegróban, Kumborral (Porto Novi) szemben, talán a 3. tengeralattjáró bázis után található a part szélén egy elhagyott, de még lövegekkel felszerelt katonai hadihajó, mely kétséget kizáróan bizonyítja, hogy azok azok, amiknek látszanak. Kíváncsi lettem, és szerencsére a fotókon, a hajó oldalán szereplő jelzés alapján sok információra találtam a pusztulásra ítélt hadihajóról, mely csendesen várja végzetét a montenegrói tengerparton.

Herceg Noviban sokan jártunk már. És sokan találkoztunk a lépcsőn található helyes makettel, amit nem tudtunk hova tenni. Szinte mindenki lefotózza, de a legtöbben nem tudják, mit ábrázol. Nem is olyan nagy talány, a montenegrói nép egy klasszikus szimbóluma ez, a II. Petar Petrović-Njegoš által építtetett kápolna kicsinyített mása ez, mely a Lovćen tetején épült, s melynek helyén ma a Njegoš mauzóleum található.

Most, hogy oly távolinak tűnik számunkra Montenegró, szeretnénk egy kihívással közelebb hozni csoporttagjainkhoz. Húsvét közeledtével olyan kihívást hirdetünk, melynek célja a csoportunkban közzétett eddigi információkból összeállított kvíz helyes megfejtése. A maximális pontszámot elérők között tárgynyereményt sorsolunk, mely garantáltan közelebb hozza a nyertest Montenegróhoz. A kvíz nem könnyű, csak bátraknak ajánljuk!

Majdnem nyolcvan évvel ezelőtt szokatlan tengeri mentési műveletre került sor a Trašte-öbölben. Dubrovnik kikötőjére "Gruž"-ra komor hangulatú, felhős és szeszélyes időjárást hozott az Adriai-tenger erős jugo szele. 1940. december 16-án reggel hosszú és bizonytalan útra indult a tengeren az öreg Srebreno nevű kereskedelmi gőzös.

Albaneze Rock, Greben Kalafat, Greben Kamenik - megannyi név egy hajótörő sziklaszirtnek. A montenegrói part mentén található sziklaszirt több ismert hajót is elsüllyesztett az elmúlt évszázadban, melyek közül a Srebreno hajóroncsa a mélyben várja további sorsát, az SMS Huszár I. romboló csatahajó teste is örökre eltűnt a habok között.

Cetinje idén ünnepli a montenegrói királyság megalakulásának 110 éves évfordulóját. A város történelmi központjában az épületeken fotóvásznak vannak elhelyezve, amelyek fényképei a királyság 1910. augusztus 15-i kihirdetése korából származnak. I. Miklós (Nikola király) volt az első, valamint egyetlen királya Montenegrónak úgy, hogy meg sem koronázták, mivel a királyi címet maga vette fel.

A balkán dr. Pepper-je a Cockta. A Cockta a volt Jugoszlávia legnépszerűbb alkoholmentes üdítőitala, amellyel a fiatalok sok generációja nőtt fel. A Cockta nem tartalmaz koffeint és ortofoszforsavat. 1952-ben hozták létre, amikor a feltaláló, Emerik Zelinka összekevert gránátalma gyümölcsöt, C-vitamint, különféle gyógynövényeket és karamellizált cukrot, és ezáltal új koktélt készített - ez a név eredete. Kedves Olvasó, te már ittál Cocktát Montenegróban?

Szent Lipót (San Leopoldo /Bogdano/ da Castronuovo Mandić, evvel a névvel szerepel a világszerte keresztény írásokban) 1866. május 12-én született a festői szépségű Kotori-öböl egyik bejáratánál, a dalmáciai Herceg Novi városkában, egy hívő katolikus család tizenegyedik gyermekeként. 2020. február 16-án a szent földi maradványai Herceg Noviban voltak, ahol ünnepi misével emlékeztek meg a rákosok védőszentjének életéről. Üres kézzel jövünk-megyünk, csodálatos gondolatai és alázatos tevékenysége sokak életét befolyásolta. Köztük az enyémet is. A cikk megírását követő éjszaka megjelent álmomban Szent Lipót, és egy őt ábrázoló szobrot ajándékozott nekem hálából, hogy megemlékeztem róla. Még most is elönt egy jó érzés az élménytől, annyira valóságszerű volt.

A mimóza a nő, a szabadság, az érzékiség örök szimbóluma. Olaszországban, Oroszországban, Franciaországban és más országokban ezt a virágot a március 8-i Nemzetközi Nőnaphoz kötik, amikor egy kis csokor sárga virágot ajándékoznak a nők számára. Ez tiszteletet jelent, boldogságot hoz az üzleti életben és szeretetet. Virágnyelven ez a növény a hűséges szeretet üzenetét jelképezi. A mimóza legendája szerint Ausztráliában volt egy szerető pár, akik az óceán közelében éltek. A fiatalember, a halász fia, jóképű, ragyogó fekete hajú és csodálatosan intelligens volt. A barátnője, aki nagyon szép, nemesi származású arisztokrata családból származott, nagyon szerette a sárga mimózát. Jól kezdődik, igaz? A történet romantikus, azonban fájdalmasan végződik, papírzsepit elő.

A hagyomány szerint a kotori tengerészek 809. január 13-án hajójukkal a városba hozták Szent Trifun földi maradványait. Tettükért ajándékot kaptak és örömükben spontán módon táncra perdültek. Ekkor járták el először a Szent Trifun kólót. A Szent Trifun ünnepség minden év februárjának első hetében tartott igen látványos esemény, ilyenkor Szent Trifunnak (sveti Tripun, írják még így is: Tryphon, Tryphun, Trypho, Trifon or Triphon), Kotor védőszentjének a mártíromságára is emlékeznek. Az ünnepség egyfajta termékenységi rítus is, melyek célja a szőlőtermesztés ösztönzése, és azt is gondolják, hogy ezen a napon az emberi meddőség gyógyítható.

A "Bokeljska Mornarica Kotor" egy Kotorban alapított szervezet, mely eredetileg az Adria mentén a legrégebbi tengerészgyalogos testvériséget képviselte és a világon is az egyik legrégebbi testület volt. A történeti adatok szerint 809-ben alapították, amikor a kotori tengerészek elhozták Szent Trifun relikviáit, aki keresztény mártír volt, s akit később Kotor város védőszentjének nyilvánítottak. A szervezet minden év februárjának első hetében tartja igen látványos ünnepségét, ilyenkor Szent Trifunnak (sveti Tripun), Kotor védőszentjének a mártíromságára is emlékeznek. Ez a véd- és dacszövetség tulajdonképpen a tengerészeknek és családjaiknak támasza volt, azok a tengerészek, akik a bokai öbölben maradtak, vigyáztak azon tengerészek családjára is, akik távol voltak. Tehát tulajdonképpen valamilyen szinten helyettesítették a családfőt. Politikai csatározások fémjelezték az egylet sorsát, ugyanakkor sikerült több, mint 1200 éven át fennmaradnia, hogy hogyan? Bővebben az alábbiakban.

A tengerészek első világháborúban történő lázadásának évfordulójára rendezett ceremónia keretében koszorúkat helyeznek el Đenovićiben február 1-jén, szombaton, 16 órakor. Az esemény során emlékeznek arra, hogy 1918. február 1-jén mintegy 6000 tengerész lázadott fel a Németország és Osztrák-Magyar Monarchia általi invázió, a háború folytatása ellen, valamint a hadihajók fedélzetén lévő elviselhetetlen életkörülmények és a kegyetlen fegyelmezés ellen. A matrózlázadásról bővebben kattintás után olvashat. 

2020. január 12-én Szegeden járt a montenegrói Herceg Novi küldöttsége, Európa nagyvárosaiban az egy hónapos Mimóza Ünnep rendezvénysorozatot népszerűsítendő. Bár az idő éppen cudar volt, sok érdeklődő kísérte figyelemmel az ünnepi viseletbe öltözött zenekar felvonulását, a bohócok bolondozását. Csodás képek születtek a szeged.hu tolmácsolásával.

2020. február 14-től március 14-éig, immár 51. alkalommal kerül megrendezésre Herceg Noviban a Mimóza Ünnep (Praznik Mimoze). A mimóza a tavasz hírnöke, ezért a mediterráneumban különféleképpen ünneplik e szép növényt, sok városban rendeznek mimóza fesztivált. Ady Endre is szeretettel írt verset a mimózáról. A sárgabugás virág tiszteletére pl. Herceg Noviban színházi előadásokat, zenei, képzőművészeti, irodalmi és sport rendezvényeket tartanak. Az ünnep alatt mazsorettek és fúvószenekarok vonulnak fel az utcákon és a tengerparton és szórakoztatják a közönséget. Hétvégéken koncertekkel, zenés vacsoraestekkel várják a  vendégeket.

Kotor tengerparti város Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik. Kotor (horvátul Kotor, szerbül Котор, olaszul Cattaro, velencei nyelven Càtaro, albánul Kotorri, latinul Acruvium, görögül Askrèvion, Ασκρηβιον) tengerparti város Montenegróban, mely a Kotori-öböl keleti csücskében, 1000-1700 méter magas hegyek ölelésében fekszik. A város az azonos nevű község (járás) közigazgatási központja, lakossága 13510 fő. A kotori csendélet is megihletett engem egy újabb festményszerű kép megalkotására.

Albaneze Rock, Greben Kalafat, Greben Kamenik - megannyi név egy hajótörő sziklaszirtnek. A montenegrói part mentén található sziklaszirt több ismert hajót is elsüllyesztett az elmúlt évszázadban, melyek közül a Srebreno hajóroncsa a mélyben várja további sorsát, az SMS Huszár I. romboló csatahajó teste is örökre eltűnt a habok között. Ez utóbbi sorsáról az alábbi információk maradtak fenn a kriegsmarine.hu weboldal leírása szerint.

MEGJELENT A MONTENEGRÓ SZERELMESEI HÍRLEVELÉNEK 2019. ÉVI I. ÉVFOLYAM 5. SZÁMA (OKTÓBER). LETÖLTHETŐ PDF formátumban erről a linkről

Pestingraddal kapcsolatban meséltem már Alkima legendájáról, a Tündérkapu történetéről, a pestisesek barlangi búvóhelyéről, de talán a történeti jelentőségén túl a legfontosabb, hogy olyan kirándulóhelyről beszélhetünk, mely csodálatos hiperpanorámával kápráztat el minket. Ha van időnk, energiánk és bírjuk izomzattal, tegyünk egy kirándulást a Kotor felett javasolt túraútvonalakon.

Az ó- és középkorban pestisnek neveztek minden járványos betegséget, amely nagy halálozással járt, kétségtelen, hogy mint gyűjtőnevet, a kiütéses hagymáz és a himlő járványokra is alkalmazták. A pestist Líbiában, Szíriában és Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt ismerték. A történetírás azonban csak a VI. sz. óta ismeri az egész Európára elterjedt Justinian-féle pestis óta. Pestingrad - vagyis a dögvész városa. Hogy miért is?

Bár nincs pontos információ Kotor alapításáról, a régészek úgy vélik, hogy az Acruvium ősi városának alapjaira emelkedik. Annyira egyedülálló Kotor szépsége, hogy nem csoda, hogy az emberek hisznek isteni eredetében. A legenda szerint élt valamikor itt egy görög tündér, Alkima. Az otthona nem volt más, mint egy szerény barlang a síkság felett, ahol jelenleg Kotor található. Pestingrad egyik legendájáról szólnék most.

Családomból van, aki nem érti, hogy miért megyünk idén is, sokadszorra is Montenegróba. Személyes okainkon túl azt mondhatom, hogy azért, mert Montenegróban mindenki megtalálja maga számára a kikapcsolódást, akár kirándulni, akár strandolni szeret, vagy különlegességeket vágyik felfedezni, vagy csak a gasztronómiával ismerkedni, vagy mindezt egyszerre.

Update: Mint ahogy várható volt, a Bokaquarium nem készül el májusra a járvány okozta helyzet miatt. Remények szerint szeptember végére - október elejére várható a megnyitása. Ha más nem, jövőre már mi halandók is láthatjuk majd. A nyitáskori kísérleti szakaszban őshonos Adriai tengeri halak telepítésével kezdenek, kb. 10 hónap alatt lesz teljes az akvárium. /2020.04.22/

A tervek szerint 2020. május végén nyílt volna meg a Bokaquarium Montenegróban, azonban a COVID-19 itt is közbeszólt, megakadályozva a külföldi szakemberek munkavégzését.  A csatolt képek számítógépes látványtervek.

MEGJELENT A MONTENEGRÓ SZERELMESEI HÍRLEVELÉNEK 2019. ÉVI I. ÉVFOLYAM 4. SZÁMA (SZEPTEMBER). LETÖLTHETŐ ERRŐL A LINKRŐL:

Emlékezetes nap Podgorica számára december 19-e. 75 évvel ezelőtt, 1944. december 19-én ért véget a podgoricai lakosok számára a második világháború, melyről minden évben ünnepélyes keretek között emlékeznek meg (Dan Oslobođenja). Az emléknap alkalmából 15+1 érdekességet mutatunk Podgoricáról, melyből a háborúhoz kapcsolódó kiemelkedő tény, hogy Podgorica volt a második legtöbbet bombázott város a második világháború idején, melynek következtében 75 évvel ezelőtt Podgorica 85%-a (annak történelmi műemlékeinek nagyrészével egyetemben) megsemmisült, az eltelt években szinte újjá kellett építeni az egész várost.

Perast a Kotori-öböl egyik legszebb települése. 500 állandó lakos és megannyi turista. A város előtt elhelyezkedő két szigetre Perast védjegyeként is tekinthetünk.

Az alábbi kép eredetije megihletett, különböző feldolgozásban megjelenítve: Csendélet Perastban.

Rose egyik fő látványossága a partjainál elsüllyedt "Bokelj" nevű hajó, mely apálynál szinte teljesen kilátszik a vízből. 30 éve fekszik a hullámsírban, várva öreg kapitányát, hogy újra vízre szálljanak együtt. Ez már nem következhet be, de minden évben megannyi turista keresi fel a hajót, mely az én szívemet már ismeretlenül is elrabolta. Bakancslistás ez is, a búvárkodást kedvelőknek igazi 3D élmény. Látogassuk meg Rose-nál ezt a hűséges hajót, ha már a környéken járunk, hiszen erőd-kedvelőknek a Lustica ezen része úgyis kihagyhatatlan.

Montenegróban találkoztam ezzel a gyümölccsel először, bár így hogy kutattam utána kiderült, hogy hazánkban is elterjedt növényfaj. Csodálatosan színes, citromsárgából sötétvörösbe hajló gyümölcse nagyon megfogott, bár megmondom őszintén, hogy megkóstolni nem mertem, mert még nem tudtam, mi ez. Rakija is készül belőle, a medvék pedig be is rúghatnak túlérett gyümölcsétől. Montenegróban maginja a neve. Mit lehet tudni a rücskös szamócáról, vagyis a nyugati szamócafáról?

Ha a Shkodra-tó felé járunk, érdemes tenni egy pár perces kitérőt Boljevići legendás kútjait felderíteni. A Boljevići kutak keletkezéséről történetek szólnak, ugyan nem tudni, pontosan mikor készülhettek, azonban közük van a híres 12 méter mély királyi kúthoz Ostrosban, melyet pedig Vlagyimir herceg építtetett 1001 környékén, vagyis a kutak ezen időszakban, vagy utána jöttek létre. Még ma is használatban vannak, mindnek más tulajdonosa van. A 12 kút rejtélyesen egy helyen van elszórtan, szinte semmi logika nem látszódik az elhelyezkedésükben. De egy legenda legalább megmagyarázza keletkezésük módját.

2018. októberében, utolsó montenegrói esténken ez a tenyérnyi oleanderszender repült be az apartmanunk konyhájába és megtelepedett a konyhaszekrény tetején. Mivel éppen főztünk, szegénynek párás lett a szárnya, meg sem próbált elrepülni, így közelebbről is szemügyre vehettük ezt a szép nőstény példányt.

2019. június 29-én indítottuk útjára az Ilovemonenegro blogunkhoz kapcsolódóan Facebook csoportunkat Montenegró szerelmesei címmel, mivel úgy éreztük, szükség lehet egy olyan közösségi fórumra, ahol nem csak az általános tudnivalókról, információkról lehet tájékozódni, hanem az országot érintően mélyebb információkhoz, történeti háttérhez, kirándulási ötletekhez, érdekességekhez lehet hozzáférni, szóval azok számára szólóan, akik nem csak egyszer látogattak Montenegróba, hanem úgy, mint mi, örökre szóló szerelembe estek vele, és szeretnék jobban megismerni. Az augusztusi írásokból készült, második hírlevelünk tölthető le az alábbiakban.

A Miločer park sok éven át a királyi család kedvenc üdülőhelye volt. A Miločer üdülőhelyet ma apartmanja ablakaiból, akár a montenegrói elnök, különböző hírességek és gazdag emberek csodálhatják, mivel ez egy olyan exkluzív hely, mely mindössze 500 méterre található a világhírű Sveti Stefan-nál. A botanikus park önmagában is megéri, hogy megcsodáljuk, azonban hálás a fotósnak és a látogatóknak a körülötte megcsodálható környezet, a csodás naplemente, a szépséges romok, a látványos tengerpart és sziklák. Bakancslistára való ez is, ha valaki Montenegró szerelmese.

Kotor amúgy is látványos, de éjjel egyszerűen csodálatos látványt nyújt, szinte minden szemszögből. Ha azonban Kotor szívét szeretnénk képletesen a kezünkben tartani, akkor az erőddel szemben lévő partszakaszra is érdemes eljutni, MUO-ból ugyanis szuper szögből fotózhatjuk Kotor szívét, vagyis a kivilágított erődhöz vezető út borostyánszínű fényeit tükröződve a vízben.

A Facebook csoportokban, és fórumokon gyakran kérdezik, hogy kell-e, és ha kell, hogyan kell intézni az idegenforgalmi adó befizetését Montenegróban? Elsősorban jó tudni, hogy igen, kell fizetni, mint bármely más üdülő, nyaraló övezetben a világon. Az általános gyakorlat szerint a szállásadóval, rajta keresztül legkönnyebb intézni ennek az adminisztrációját, ugyanakkor, ha saját magunk foglalunk egyedi szállást (pl. Bookingon, Airbnb-n), kempingbe megyünk pl. lakóautóval, úgy magunk is intézhetjük, az alábbiak szerint.

Egy kora tavaszi, illetve őszi látványosság Podgorica közelében, a Dinoša-i pisilő fa. Ha már amúgy is Podgorica környékén járunk, és ebben az időszakban, úgy érdemes útba ejteni ezt a különös természeti jelenséget, az sem árt, ha gumicsizmánk, vagy vízálló cipőnk van hozzá.

A Budvai Ballerina (Budva Balet Dancer) egy gyönyörű bronz szobor, amely a Mogren strand felé vezető úton található, és egy belgrádi szobrász, Gradimir Aleksic alkotása. A balerina alakja, amelynek háttérben az óváros falai sejlenek, Budva egyik legnépszerűbb látnivalója.

A budvai táncos alakját egy régi helyi legenda ihlette egy lányról, aki egy tengerész jegyese volt. A tengerész nagy távolságokra vitorlázott, hogy a megkeresett pénzből végül a  lánnyal élhessen. Azonban soha többé nem tért vissza, kedvese továbbra is hűségesen várta haza és minden reggel eljött a sziklákhoz. Évekig várt rá így, amíg egy reggel holtan nem találták ezen a sziklán. De léteznek más legendák is róla ...

A "MONTENEGRO - Magyar Barlangkutató Expedíció" csoport tagjai 2019 nyarán a Lovcen Nemzeti Park területén lévő barlangokat kutatták. Montenegróba nemcsak fürdeni járnak a magyarok, hanem 2002 óta barlangot is kutatni! A Kotori öböl fölött 960m magasan Njegusi poljéban van a táboruk, minden évben augusztus első két hetében. Idén a rozsnyói barlangászokkal együtt, több mint 100 fő vett részt a táborban. Az expedíciót Hegedűs András vezette.

A Mamula történetét kutatva találtam rá két érdekes mozifilmre is, mely a Mamulában készült. Érdekesen végletes a kettő, az egyik egy jugoszláv háborús filmdráma 1959-ből, a másik egy szerb-montenegrói horrorfilm 2014-ből. Campo Mamula és a Nymph. Érdekességek a filmtörténet montenegrói világából.

A Lastavica szigetén lévő Mamula fasiszta koncentrációs tábort 76 évvel ezelőtt számolták fel, hagyományosan szeptember 14-ét szentelik az ott szenvedők megemlékezésére.

A kör alakú, mindössze 200 méter átmérőjű sziget a Kotori-öböl közelében található. Az eredetileg Lastavicaként ismert sziget új nevét Lazar Mamuláról, az Osztrák-Magyar Monarchia tábornokáról kapta, aki 1853-ban erődöt építtetett e helyen. 1942-ben Benito Mussolini koncentrációs táborrá alakította át az épületet, melyben sokakat kínoztak és gyilkoltak meg. A helyi veteránszövetség elmondásai szerint a háborúban 2000 embert tartottak fogva Mamulán, akik közül nyolcvanhat embert kivégeztek, további ötvenen pedig éhen haltak.

A Bukumirsko-tó egyike a legendás montenegrói tavaknak. Hegyek veszik körül, és 1443 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Több legenda is szól erről a tóról. Az egyik legenda szerint a tó körül mesés sárkányok élnek, és őrzik a tavat az ősi emberektől. A másik legenda szerint ezen tó vize boldogságot hoz.

2019. június 29-én indítottuk útjára az Ilovemonenegro blogunkhoz kapcsolódóan Facebook csoportunkat Montenegró szerelmesei címmel, mivel úgy éreztük, szükség lehet egy olyan közösségi fórumra, ahol nem csak az általános tudnivalókról, információkról lehet tájékozódni, hanem az országot érintően mélyebb információkhoz, történeti háttérhez, kirándulási ötletekhez, érdekességekhez lehet hozzáférni, szóval azok számára szólóan, akik nem csak egyszer látogattak Montenegróba, hanem úgy, mint mi, örökre szóló szerelembe estek vele, és szeretnék jobban megismerni. A júliusi írásokból készült, második hírlevelünk tölthető le az alábbiakban.

Kotor óvárosának északkeleti részén, az élénk kertek és a régi stílusú falak között bújik meg egy utca, amely a 19. század közepe óta őrzi régi titkait. Az utca csupán 80 centiméter széles, és mivel két ember alig tudna átjutni egyszerre, a helyiek "Pušti me proć" vagy "Pušti me pasat" (Hadd menjek át) nevet adták neki. A turisták tömegétől, a zsúfolt terektől és a forgalmas ajándéktárgy üzletektől elrejtve Kotor óvárosának ez a legszűkebb utcája nagy turisztikai látványossággá vált. A "Pušti me proć" feliratú utcatáblát nemrégiben helyezték ki, annak ellenére, hogy a helyiek egy örökkévalóság óta így hívják.

A 60 utas befogadására képes olasz Bella Boka hibrid hajója, a „Graciana”, hétfőtől (2019.08.19) kezdi szolgálatát Herceg Novi és Tivat között, öt időpontban. Augusztus 14-én megállapodást írtak alá az "Elettra" és a "Graciana" hajók tulajdonosi társaságával, és remélhetőleg hétfőtől indul a Herceg Novi - Tivat járat működése, 5 indulási időponttal Herceg Novi-tól Tivat-ig. A Graciana Herceg Noviból 9-15-kor, 12-45-kor, 16-15-kor, 19-45-kor, valamint 23-15-kor indul. /UPDATE: 2019.08.20-tól indul!/

Risan egyik nevezetessége egy elhagyott kórház, mely a város szélén épült, a Banja kolostor közelében. A Risan Kórház egy időben Boka Kotorska egyik legszebb közintézménye volt. Ma is láthatjuk a múlt nagyszerűségének maradványait, annak ellenére, hogy hosszú évek alatt az épületet elhagyták és nem védték az idő, az időjárás és vandálok pusztulásától. Annak ellenére, hogy jól látható és könnyen megközelíthető helyen áll, a turisták ritkán látogatják meg.

A „Szeretet és Béke gondolája” eseményét az 1945-ös hiroshimai áldozatok emlékére, augusztus 6-án kedden, 18-30-tól tartják Risanban, a Smokvica Carine tengerparti bárban. Az eseményt a risani Mihailo Ognjenović kapitány szervezi, a Kotori Turisztikai Szervezet támogatásával. Mihailo Ognjenović kapitány az elsők között volt a jugoszlávok között, aki 1965-ben járt az elpusztított városban, a Trebinje hajó legénységével együtt. Azt mondja, hogy Hiroshima szörnyűségeinek képei (Hiroshimát 1945. augusztus 6-án bombázták) még ma is élénken élnek emlékezetében.

2019. június 13-án sajtótájékoztató keretében ismertette Négyesi József nagykövet a magyar kultúrát bemutató montenegrói Magyar Kulturális Hetek programját. Ennek keretében Magyarország Montenegróban 24 eseményt, közel 100 magyar vendégművésszel, a főváros mellett számos vidéki helyszínen (Budva, Kotor, Herveg Novi, Zabljak, Niksic stb.) tervez megvalósítani. Szeptemberig is tartanak még programok, pl. Pély Barna koncertek, magyar gasztronómiai kiállítás, jazz koncertek.

Tivatban, az 1892-ben alapított Veliki Gradski Parkban 2,1 kilós chilei fenyőtobozt találtak nemrégiben. Örülhetnek a megtalálók, hogy nem esett a fejükre a toboz. Különleges fa termése ez, ki ne szeretne látni egy ilyet? De mit érdemes tudni erről a fenyőről?

Közép-Montenegró sok titkot rejt. Nemcsak elhagyott templomokat, titokzatos temetőket, régi kutakat, régészeti lelőhelyeket …. hanem erődítményeket is, amelyek közül néhány teljesen elpusztult, ugyanakkor az ország ezen részének gazdag történelmi és kulturális hátterét mutatja. Medun erődje és Meteon római romjai, és a török erődök, a Ribnica erőd, Red Rock erőd Velje Brdo-nál, Spuž erőd, Gradina Martinićka erődítménye, megannyi titok.

Igen, azt tudtam, hogy Albániában van egy "Kék szem" forrás, de nem tudtam, hogy Montenegróban is találhatunk hasonlót, mégpedig keleten, a montenegrói-albániai határ, Gusinje mellett, Vusanje község közvetlen közelében, a Rupojana völgyében, az Oko Skakavice, vagyis a Szöcske Szeme forrást. A Szöcske Szeme gyönyörű kék és jéghideg. És hogy miért?

Az Osztrák-Magyar Monarchia SMS (Seiner Majestät Schiff - Őfelsége Hajója) Zenta nevű, 96 méter hosszú cirkálója, hadihajója 105 éve, 1914. augusztus 16-án hősies küzdelem után süllyedt el, a legénységből 173 fővel, többek között magyar matrózokkal is a fedélzetén, a francia hajóhaddal vívott hősies küzdelmet követően Montenegró partjainál. Ezzel megkezdődött a montenegrói partoknál is az első világháború.

Ha Petrovácnál a kis szigeten álló kápolnára tekintünk, szeretettel gondoljunk magyar hősi halottainkra, és a Zenta legénységére, melynek túlélői az elhunytak emlékére emeltették a kápolnát. Ha van szerencsénk és eljutunk a kis szigetre, kongassuk meg a harangot az emlékükre, vigye a szél a tenger felett üzenetünket, hogy nem feledjük honfitársainkat.

Magyarország podgoricai nagykövetségének elérhetőségei ezen a linken találhatók: https://podgorica.mfa.gov.hu/page/nagykoevetseg-elerhetosege. Gond esetén a nap 24 órájában elérhető a Podgoricai Magyar Konzuli Hivatal. Munkaidőben a 00-382-20-602-880 telefonszámon, munkaidőn túl a konzuli tájékoztatási és vészhelyzeti ügyeleti telefonvonalon. Miben tud segíteni a nagykövetség és mi nem a feladata. Fontos tudnivalók vészhelyzet esetére.

Sokszor olvassuk közösségi hozzászólásokban a Montenegrót kedvelő csoportokban, hogy bár Podgoricára érkezik a repülő Budapestről, Podgoricán és környékén szinte semmi látnivalót nem találnak, ezért a reptérről kilépve már csak a tengerparti szállások felé induló buszjáratokról és taxikról, transzferlehetőségekről tájékozódnak. Idén azt gondoltam, erről meg kell bizonyosodjunk magunk, hogy valóban nincs semmi érdekes egy turista számára. Bár a párom majdnem odaveszett a Doklea római romoknál (külön bejegyzést megérdemel), meg kell, hogy mondjam, hogy az összeírt látnivalókat két nap alatt nem sikerült autóval körbejárni, egy harmadik, negyedik, ötödik napot is rá kellett volna áldozzunk. Íme az ajánlott látnivalók a mi szemünkkel.

2019. június 29-én indítottuk útjára az Ilovemonenegro blogunkhoz kapcsolódóan Facebook csoportunkat Montenegró szerelmesei címmel, mivel úgy éreztük, szükség lehet egy olyan közösségi fórumra, ahol nem csak az általános tudnivalókról, információkról lehet tájékozódni, hanem az országot érintően mélyebb információkhoz, történeti háttérhez, kirándulási ötletekhez, érdekességekhez lehet hozzáférni, szóval azok számára szólóan, akik nem csak egyszer látogattak Montenegróba, hanem úgy, mint mi, örökre szóló szerelembe estek vele, és szeretnék jobban megismerni. A júniusi írásokból készült, első hírlevelünk tölthető le az alábbiakban.

Egy kis meglepetésként elhoztuk nektek Tivatból a Surda dalt Edo Abdovic tolmácsolásában, megfűszerezve Surda táncával, fogadjátok szeretettel.

Egy évvel ezelőtt hunyt el a montenegrói zsidó hitközség alapítója, Jaša Alfandari, aki magyar anyanyelven beszélt és rengeteget fáradozott a zsidó közösség érdekében, kezdeményezésére épül(t) az első zsinagóga az országban, Podgoricán.

A Gornja Lastva-i kirándulásunkon, a kihalt faluba vezető úton láttuk és fotóztuk a képen látható emlékhelyet. A héber betűk (amiket nem szabad összeolvasni) jod, hé, vav, hé, azaz JHVH*, amit Ádonáj-nak, azaz Örökkévalónak szoktak említeni. Van néhány kő is letéve a zsidó szokás szerint. Kuriózumnak számít ez az emlékhely, hiszen közismert, hogy a montenegrói emberek 72%-a ortodox vallású, 18%-a muszlim, 3,44% római katolikus, és 1%-a ateista, a zsidó hitvallásúak nagyságrendje százalékosan szinte nem is mérhető. Mit lehet tehát tudni a montenegrói zsidó hitéletről? Hihetetlen, de magyar vonatkozással rendelkezik ez a hír is.

A növény- és állatfajok megfigyelésével foglalkozó biológusok egy medvebocs és anyukájának lábnyomával találkoztak a napokban az 1952-ben alapított Durmitor Nemzeti Parkban. Persze, ma már itthon sem kuriózum, ha medvét látunk, de mennyire gyakori lehet ez Montenegróban? Hát félnünk azért azt nem kell ...

Jó kis kirándulás lehet, ha bírjuk a nehezebb terepeket, felkeresni Gornji Stoliv-ot. Gornji Stoliv egy félszigeten helyezkedik el, amely a Vrmac-hegyen 250 méteres tengerszint feletti magasságban található.  A 14. században a Kotori történelmi archívumban településként említésre került Gornji Stoliv, 1326-ban, mint Vinnea de Stolivo. A dokumentumban Vinnea de Stalivo néven a Kotori közjegyző Petar Vitin szőlőültetvényei szerepelnek. Van egy kőmaradvány, melyet Petar Vitin birtokán találtak, mely latin nyelvű feliratával utal is a megnevezésre.

Nem átlagos feladatok. Tényleg csak az kezdjen neki, aki szerelmes Montenegróba, s a Facebook csoportunkban "Montenegró szakértője" címet szeretne szerezni. Nem kell minden feladatot teljesíteni, de legalább annyi kihívást kell véghezvinni, hogy az illető 1000 szakértői pontot gyűjtsön. Hangsúlyosan nem átlagos, nem tengerparti nyaralós turistáknak való feladatok, vigyázat!

"Rejtett kis templom Tivat városközpontjában, nem messze a kikötői sétánytól (Gradsa Rive Pine). Még 2017 szeptemberében fedeztük fel egészen véletlenül. A kikötőbe menet az egyik emeletes ház lépcsőházába bepillantva pillantottuk meg. Innen nem tudtuk megközelíteni mivel az átjáró le volt zárva. Szerencsére a másik lépcsőházból betudtunk jutni az elzárt kis udvarra. Mi lehet a neve, biztos van valamilyen története."

Tivatban hat blokkház (wachhaus, őrház) található, ezek egyike a Donja Lastva (Wachhaus Zeljanovo). Erődszerű építmények. Eredetileg az Arsenal védelmére építették ki őket, rálátással egymásra. Maximilian von Sternek döntése volt, hogy a flotta bázist ne a Lustica félszigeten található Krasicin, hanem Tivatban építsék meg, mely döntés sok évre meghatározta a régió fejlődését.

A szépiák testében lévő belső meszes héj, a szépiacsont levegőt tartalmazó stabilizáló szerv is. Úszóhólyag hiányában maga a csontlemez működik úgy, mint egy hidrosztatikus készülék, és könnyíti meg a fel- és leszállást. Bár mindig kutakodunk kincsek után a tengerparton, hat év alatt először találtunk szépiacsontot, így nagyon megörültünk neki. De mi is a szépia?

Július 13-án van minden évben Montenegróban az Államiság Napja (Dan Državnosti). Ezen a napon arra emlékeznek, hogy 1878-ban a berlini kongresszus (1878. június 13 – július 13) független államnak ismerte el Montenegrót, valamint arra is, hogy a második világháború idején, 1941 július 13-án volt a felkelés a tengelyhatalmak ellen. 1878-ban a kongresszust követően ez a balkáni állam a 27. független ország volt az egész világon.

Bármennyire is hihetetlen, nem Rióban, hanem Montenegróban, Delaj községben található ez a gyönyörűséges Megváltó Krisztus szobor, egészen egyedi színben adja áldását az alatta elterülő Cijevna Canyon természeti kincseire. Ezen látványosság pedig a Korita kör autós panorámaút egyik része, bár önmagában is megér egy kirándulást, ha már Podgorica közelében járunk.

A fenti képen látszik, milyen előnye van a kompolásnak Lepetane és Kamenari között. Ha nem szeretnénk a "kétpúpú tevének" látszó kék vízrészt, vagyis a kotori öblöt végigjárni ahhoz, hogy átjussunk a túloldalra, úgy a piros csíkkal jelölt részen komppal átmehetünk, gyalogosan akár, vagy kocsival, motorral, biciklivel. 

Sokszor tesszük fel a kérdést, hogy hol milyen érdekes látnivalók vannak Montenegróban. Van egy link, ahol csodálatos térképeket találhatunk a turistákat érdeklő látványosságok összefoglalásáról, melyet mindenképpen érdemes átnézni, mielőtt megtervezzük kirándulásainkat.

A podgoricai reptértől nincs messze, főleg kocsival ez a gyönyörűséges, szakrális hangulatú, titkos barlangi kápolnával rendelkező férfi kolostor. A templom egyedülálló a maga módján, Montenegróban az egyetlen barlangtemplom. Kívülről úgy néz ki, mint egy közönséges templom, de csak egy olyan homlokzata van, amely a sziklához kötődik, és két harangtorony áll az oldalán. Készüljünk arra, hogy a barlangi részben sem fotózni, sem videózni nem szabad. Kicsit kalandos odatalálni, de megér rászánni legalább egy órát a templom és a kertjében található gyönyörűségek felfedezésére.

2022-ben több cápatámadásról is hallhattunk híreket Egyiptomi nyaralóhely kapcsán. Biztos többekben felmerült, vajon van-e ilyen veszély Montenegró partjainál is. Megnyugtatok mindenkit, szinte bizonyos, hogy Montenegróban maximum delfint láthatunk (ahogy arra most 2022 júniusában több példa is volt a kotori öbölben), cápával nem fogunk találkozni. Az Adriai-tenger montenegrói szakaszán rendkívül ritka a nagy fehér cápa megjelenése, a cápatámadások pedig még ennél is sokkal ritkábban az adriai partszakaszon.

Magyar vonatkozású látnivaló Montenegróban, Herceg Novi mellett, Zelenikán. Édes-bús emlék a magyaroknak az 1902-ben, az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült Hotel Plaža Zelenika (Strand Hotel) mely az első hotel és egyben az első turisztikai objektum volt Montenegróban, mondhatni, fontos indító mérföldköve és bölcsője a montenegrói turizmusnak…

A Podlastva kolostor a szerb ortodox egyház kolostora, amely Montenegróban Lastva Grbaljskában található. Ma női kolostor. Úgy tartják, hogy Dušan császár 1350-ben az 5. századbeli korai keresztény templom helyén építtette fel. Szép délutáni kirándulás helyszíne lehet annak, aki Budva közelében tartózkodik. Nem messze fekszik Budvától északnyugat felé, egy kis dombon a Topliš út mentén, mely mellett a régi út vezet Kotor felé. Az idő vasfoga sokszor belevájt az épület falaiba, de a kolostor mindig fel tudott támadni poraiból. Két barátságtalan kutya őrzi a bejáratot, de a nyitott szívvel érkezőket zokszó nélkül beengedik a kolostor varázslatos kertjébe.

A Tivati Karnevál idején sikerült bejutnunk a "Kapela sv. Mihovila" kápolnába, melynek helyszínén a Muzej i Galerija Tivat udvarán került sor az idei nyári karnevál sajtóeseményére és a díjak átadására. A kápolna gyönyörű, édes kis ékszerdoboz, ugyanakkor - avatatlan szemnek - megtévesztésig hasonlít az ugyancsak Tivatban található Crkva Blagovjesti templomára, de az ajtó feletti kőfaragás és persze a környezete elárulta, hogy másik épületről van ám szó.

A Crkva Blagovjesti (1688-1708) édes kicsi, eldugott kápolna Tivatban. Sokan panaszkodnak, hogy a templom nincs nyitva, amikor felkeresik, nekünk szerencsére sikerült a kápolnát belülről is megnézni, igaz kívülről.

Legutóbb akkor találkoztunk rókával, amikor a Kosmac erődnél voltunk, és sikeresen elvesztettük igazolványainkat. Erről itt olvashatsz. Most az Arza erődtől tartottunk lefelé, mikor összefutottunk egy újabb rókával.

Gyönyörűséges 05.29-ei naplemente szakadó esőben a Restoran Bankada mellől, ahol most kivételesen nem ettünk, viszont kaptunk szivárványt is! Jó hely a naplemente fotózására.

Régóta szemezünk vele. A paplanernyőzéssel, vagyis a paraglidinggal. Különböző formái vannak, víz felett húznak hajóval, tandemernyőzés, vagy akár a hegyről indulva a szakadék panorámájának átszárnyalásával. A tegnapi nap a fejünk felett szálltak el a felhők, s köztük egy-két meglepetésvendég. Podgorica felé menet, a Budvai látkép felett a hegyről megannyi siklóernyős kapott szárnyra és repült el a gyönyörű panoráma felett és hangosan odaköszönve a fejünk felett, nekünk.

Pržno-ban találtuk Prézli cicát, aki a szakadó esőben is nagyon kíváncsian várta ebédjét a tengerparton. Hősiesen helyt állt a fotózás során, aztán mindenki ment a maga dolgára.

A mai nap ismét egy titkos épülő városkára bukkantunk (mint régen, amikor a Lusticát felfedeztük), a Sv. Sava templomot keresve, Sveti Stefan felett. Egy gyönyörű kis templomot véltünk felfedezni, bár a GPS mondta, hogy ez még nem a Sv. Sava templom, azért csak megnéztük ezt is. Hát az oroszok titkos, újonnan épülő villanegyedére bukkantunk, és ámuldoztunk a kilátáson, valamint kinéztünk egy üres telket leendő otthonunknak a nagy lottónyereményt követően.

Új szerelem a blitvás (mángoldos) krumpli, melyet a tivati Villa Negra tulajdonosa ismertetett meg velünk. Horvátországban, Albániában és Montenegróban, az egész Balkánon nagyon kedvelt köretként készítik minden étteremben (15 dkg kb 2-4 Euro), általában dalmát krumpliként szerepel az étlapon. Egytál ételként is kiváló, ha mi magunk készítjük, ráadásul nagyon kiadós és laktató.

Újabb próbálkozásunk a tengeri herkentyűkkel. Szállásunktól két percre található a Restoran Šebelj Lastva Grbaljskán, közel Budvához. Már az út szélén is tábla hirdeti, hogy itt halételekhez juthatunk. Szakadó esőben álltunk meg, remélve, hogy jó helyre vezérelt bennünket a gyomrunk. Nem csalódtunk.