Bukumirsko tó, ha kirándulni szeretnénk

A Bukumirsko-tó egyike a legendás montenegrói tavaknak. Hegyek veszik körül, és 1443 m tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. Több legenda is szól erről a tóról. Az egyik legenda szerint a tó körül mesés sárkányok élnek, és őrzik a tavat az ősi emberektől. A másik legenda szerint ezen tó vize boldogságot hoz.

Egy harmadik, csodás legenda története is kötődik e helyhez. Eszerint egy arrafelé járó turista nagyon szomjas volt és nem talált vizet szomjúsága enyhítésére. Elkeseredésében felkiáltott, hogy: Istenem, kérlek segíts találnom vizet, hogy utamat folytathassam. Ebben a pillanatban víz tört fel a környező sziklákból és megtöltötte a völgyet.

A gleccser tó amúgy nem túl nagy, de meglehetősen mély, 17 méteres, 210 x 130 méter nagyságú. A tó vízszintje gyengén ingadozik, akár egy métert. A víz kristálytiszta, felszínén vízililiomok úsznak. A Triturus alpestris montenegrinus (alpesi gőte) egy egyedülálló, a tó közelében élő gőte fajta. Úgy vélik, hogy ez a tóban élő mesés sárkányok leszármazottja. Ezt a fajt először 1951-ben fedezte fel és jegyezte le, Milutin Radovanović, és a helyiek szerint éjszaka kimászván a vízből ijesztgette az ottlévőket.

A tó környékén korábban Bukumiri törzsek laktak, nem-szláv nemzettség a mai Románia területéről. Az ő fejükből pattant ki az a gondolat, hogy a sárkányokat elűzik a tóból. Ezért a sziklák közelében tüzeket raktak. Hatalmas tüzes köveket görgettek be a tóba. Cserébe a sárkányok megátkozták a törzset, egy fehér lovon ülő férfi pattant ki a tóból és azzal átkozta meg a népet, hogy pusztítsák el egymást, mert nem voltak hajlandóak a természettel harmóniában élni. A legenda szerint az átok valóra vált és a Bukumirsko törzs örökre eltűnt a föld színéről. A nép ugyanis keveredett más törzsekkel és saját nemzettségük megszűnt. Azt, hogy valaha léteztek, csak a tó neve őrzi.

Manapság a Bukumirsko tó népszerű turista célpont. A 4-es száma autós panoráma út része. Vannak a környéken vendégházak, hotelek, kedvelt sátorozóhely.

Kučka Krajina egyike azon kevés régióknak Montenegróban, ahol a vadlovak szabadon kóborolhatnak a hatalmas füves fennsíkon.Vigyázni kell a kígyókkal is, több veszélyes fajta is megtalálható a környéken, érdemes hosszú nadrágot viselni a túrázáshoz. Az Apolló lepke (védett) gyakori előfordulási helye.

Valószínűleg számos turista rongálja a környezetet, ennek ellenére csodás környezet továbbra is, melyet remélhetőleg romlatlanul élvezhetünk továbbra is. Podgoricától aszfaltozott úton közelíthető meg, bár a tó már leginkább csak gyalog megközelíthető.