Podgorica egyik legrégebbi háza - Krpuljević čardak-ja

Stara Varošban (I. Đurovića utcában - korábbi nevén Alibalića utca) található Podgorica egyik legrégebbi háza. Korábban Krpuljević čardakjának hívták. Különleges kinézete, a podgoricai óváros élő emlékezete, a macskaköves utca, az ódon hangulat miatt érdemes megnézni, ha már pl. az Óratorony közelében járkálunk.

Mit is érthetünk a török időkbeli čardak megnevezés alatt? A "čardak" a katonai közigazgatásban őrtornyot jelent, köznapi értelemben pedig tornyos épületet. Mivel a podgoricai óvárosban a szóbanforgó épület magasabb volt, mint a többi, kiugró épületrésszel - kvázi erkéllyel, valamint díszes tetője előrenyúlott, ezért hívták čardak-nak.

Az etimológiai szótár szerint a čardak: Vándorszó, vö. oszmán-török çardak ’erkély, emeleti tornác’, bolgár [csardak] ’tornác, kioszk’, horvát-szerb čardak ’katonai őrtorony; erkély; góré’. E szavak forrása az újgörög tszardák ’erkély, tornác’. A balkáni nyelvekben a török terjesztette el. Nyelvünkbe főképpen a horvát-szerbből, de közvetlenül az oszmán-törökből is kerülhetett. A magyarban a szóvégi "k" lekopása azzal magyarázható, hogy a nyelvérzék tévesen a többes szám jelének érzékelte. Az -s névszóképzővel alakult csárdás származék ’egy fajta tánc’ jelentésben 1835-től adatolható, és bekerült több európai nyelvbe is, vö. német Tschardasch, angol czardas, olasz ciarda ’csárdás’.

Krpuljević čardakját gyakran használták iftarhoz, ráadásul az emberek meghívás nélkül is beugorhattak. A szegényeket ingyen etették, különösen a ramadán idején. A korabeli dokumentumokból is látszik, hogy itt minden muszlim családnak készítettek iftárt, aki jött, annak nyitva volt az ajtó. Az ételek és italok ingyenesek voltak. Néhány írásban azt is megtalálhatjuk, hogy Laylatul-Qadr éjszakája előtt halvát sütöttek itt, és zserbót készítettek a vendégeknek.

De mi is az az iftar? A ftour (vagy Iftar) jelzi azt az időpontot, amikor a böjtöt megszakítják, és a muszlimok összegyűlnek a ramadán hónap alatt fogyasztott jellegzetes specialitásokból, valamint keleti süteményekből álló étkezés köré.

A házban kút is található. Valamikor régen, amikor a ház Mustafa Krpuljević tulajdona volt, a gyülekezet itt mosakodhatott, mert akkoriban a - háztól 30 méterre található - mecsetben nem volt víz.

Az iszlám közösség kérésére a házat néhány éve felújították, és ebből az alkalomból restaurálták hagyományos pompájában. Tekkére hasonlít, jellegzetes keleti építészet jellemzi, nagyon érdekes előreugró tetővel. Helyzete kivételes. Két felismerhető épület közelében található. Egyik Podgorica legrégebbi mecsete, a Starodoganjska, amely a 15. századból származik, és a másik, a valamivel fiatalabb óratorony a 17. századból.

Hogy mi az a tekke? A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.

Ma a Montenegrói Iszlám Közösség kezdeményezésére helyreállították a házat, megőrizték az oszmán korból származó építészeti együttest. Podgorica egyik legrégebbi házaként tartják számon. Egyes adatok szerint a tizenhatodik század végén vagy a tizenhetedik század elején készült. Más források szerint 1826-ban, a törökök idején készült.

Azon ritka házak egyike, amely megőrizte a múlt szellemét. Mivel az I. Đurovića utcában van, a macskakövek is az utca egykori fontosságáról árulkodtak. Ez volt Stara Varoš legrégebbi macskaköves utcája, így ez további jelentőséget adott a háznak. Sajnos mára a Google térkép virtuális látványából arra következtetek, hogy az utcát leaszfaltozták.

A ház a Youtube-on is megtekinthető: