A híd alá száműzött törökfürdő

Knjižara Karver

podgorica_banja4.jpg

Már többször elém került a Karver könyvesbolt és kávézó Podgoricával kapcsolatban, és mindig is érdekelt az épület története, most végre utánajártam. A könyvesboltnak ma otthont adó régi, török időkbeli fürdőháznak (Banja) olyan sok funkciója volt az évek során, hogy maga sem tudja már, hogy milyen célból is született.

A régi hamam (török fürdőház : arabul hammám, törökül hamam, jelentése: forró) keleti stílusban épült az oszmán korban. A Ribnica bal partján, a Brije Ćuković lábánál épült, a Mirkova varoša felől pedig a lépcsőn, majd a Fahídon keresztül juthatunk el oda. A közelben található a Podgoricai Városi Múzeum és a Risto Kuslev Házmúzeum.

---------------------------------------------

---------------------------------------------

podgorica_banja01.jpg

A gyönyörű, keleti stílusban épült épület, többszöri átdolgozás és rendeltetésváltás után ma az új híd alatt találta magát (a Bulevar Svetoga Petar Cetinjskog meghosszabbításában).

A gyógyfürdő a második világháborút követően megszüntette az alapításának alapjául szolgáló, városi fürdőként szolgáló szolgáltatásait, többször funkciót is változtatott. Egy ideig egészségügyi központként (orvosi rendelő) működött, majd itt működött Risto Stijović, a podgoricai születésű híres szobrász, az egyik legkiválóbb művész Galériája. Egykor ez volt a "Stanko Dragojević" KUD székhelye (és számos tag és barát kedvelt találkozóhelye), a legújabb felhasználó pedig a népszerű "Karver" könyvesbolt, és kávézó.

karver1.jpg

A fürdő környéke pedig (mint Ribnica túlsó partja, Kuslev háza alatt) urbanisztikailag (újra)fejlesztve kellemes zugot jelent a természetbarátok és a szenvedélyes sétálók számára.

podgorica_banja.jpg

A török ​​hamam egy közel-keleti típusú gőzfürdő. Az Oszmán Birodalomban a török ​​kultúra fontos részét képezte, az emberek találkozási és kommunikációs helyeként. Az emberek úgy mentek oda, mintha nyaralnának, a legjobb ruhájukban. Furcsán hangzik a fürdőházról így írni, hogy az emberek „a legjobb ruhájukban” jártak oda, de a törökök emlékeztek a próféta szavaira, miszerint „a tisztaság a hit fele”. Úgy jártak a hamamba, mintha ünnep lenne ...

torokfurdo.jpg

A törökök a bizánciaktól, ők a rómaiaktól vették át a fürdőkultúrát. Minden oszmán város büszke volt fürdőházára, dédelgette azt, és igyekezett kitűnni remek kialakításával, díszítésével és elhelyezkedésével. A podgoricai törökfürdő is a belvárosban állt, szép, tágas, az ablakokban világos mozaikokkal. 

podgorica_banja1_1.jpg

A török ​​hamam mindig folyón, folyó mellé épült, mint ahogyan a malmok is. A Ribnica tehát különleges szerepet kapott ezen a helyen, a fürdőház kapcsán.

A podgoricai törökfürdő a XIX. században épült. Sőt, eredetileg egy mecsetet terveztek építeni ezen a helyen - a város legszebb részén. Az épület elkészülése azonban egybeesett Podgorica török ​​uralom alóli felszabadításával és a város független Montenegróhoz csatolásával, így az elkészült létesítményt nem mecsetként, hanem végül közfürdőként nyitották meg.

karver5.jpg

Az egykori hamam (fürdő) keleti stílusban épült az Oszmán Birodalom idején, két különálló, különböző stílusú kétszintes épület formájában, amelyeket egy harmadik egyszintes épület köt össze. Ezeket az épületeket három, nyeregtetős kupolával koronázták meg. Az uralkodó építészeti jellegzetesség a lapostetőkkel kombinált három kupola volt. A három kupola közül sajnos csak a középső maradt meg.

podgorica_banja2_1.jpg

Később nyilvános fürdővé alakították át, „Banja” néven. Az újságok 1926-ban így számoltak be erről: „Podgorica kulturális kincset kapott. Nemrégiben készült el a modern fürdő, zuhanyzókkal, WC-kkel, és ezen a napon kezdődtek meg a munkálatok." A Mirkova (Nova) Varoš környékéről lépcsőn, majd fahídon lehetett lemenni a fürdőbe. 1926-ban a fürdőben korszerű fürdők és zuhanyzók kerültek beépítésre. A törökfürdő a második világháborúig nyilvános fürdőként működött. A város szövetséges bombázása során egy közeli malom megsemmisült, a fürdőház teteje pedig megsérült. 

karver6.jpg

A három kupolából mára csak a középső maradt meg. A 21. század elején új hidat építettek az épület felett, amely a cetinjei Szent Péter körút folytaásaként épüet meg. 

karver9.jpg

Ma az épületben található a „Karver” könyvesbolt és kávézó (Knjižara Karver), amely irodalmi eseményeket, programokat szervez.

karver8.jpg

A „Banja” kulturális központ (Kulturno - informativni centar „Banja”) ötlete az, hogy ezen az eredeti és csendes helyen egyfajta szórakozóhelyet hozzon létre a fővárosi „bohémek” számára olvasóteremmel, kávézóval és könyvesbolttal.

karver4.jpg

Igyekeznek olyan közösségi programokat alakítani, melyek odavonzzák a fiatalokat, hogy ez a régi patináns épület ne keseregjen üresen, magányosan, egy csúnya, a régi repülőtérre vezető híd alá száműzve.

karver10.jpg

Az alábbi képre kattintva körbenézhetünk a könyvesbolt környékén, sőt odabennt is!

 

Technikai információk: