Montenegro Perper, mit kell tudni róla?
1906-1918 között jellemezte Montengrót a "Montenegro Perper". Hogy mit is jelent ez? A perper 1906-1918 között Montenegró hivatalos fizetőeszköze volt, 100 para váltópénzzel. A 20. század végén Montenegró tervezte ismét bevezetni, végül helyette a német márkát, később az Eurót választották. Ugyanakkor mégis fennmaradt, mivel jelenleg a digitális Perper Montenegró digitális valutája.
1906-ig, amikor Nikola herceg döntése alapján összesen 209 000 bronz- és nikkel-nyomatot kovácsoltak, a fizetési műveleteket Montenegróban külföldi pénzekkel hajtották végre. A szuverenitás fellendülésének és növelésének vágya, különösen az osztrák gazdasági és politikai befolyástól való felszabadulás szempontjából végül Nicholas herceg 1906. április 11-én rendeletet hozott, hogy "200 000 korona névértékben nikkel- és bronzpénzt vezessenek be 1, 2, 10 és 20 névértékben.
A monetáris szuverenitáshoz való ragaszkodásának természetesen logikus következménye volt: az első montenegrói érmét Bécsben verték. Az első montenegrói érmék 1906 szeptember első felében érkeztek az országba, és abban az időben váltak a Montenegrói Hercegség fő fizetőeszközeivé. A Perper értéke megegyezett az osztrák koronával, mivel ugyanabból az ötvözetből készült, és így volt az oszthatóság (100 helera = 100 para).
1910-ben Montenegró két sorozatot bocsátott ki arany, 10, 20 és 100 perper érmét. Az első sorozaton a montenegrói fejedelemség felirat olvasható, míg a második sorozat már a montenegrói királyságot említi. Ennek oka az a tény, hogy 1910. augusztus 28-án a montenegrói Nicholas herceg kihirdette a montenegrói királyságot. A második kiadás már az uralkodásának 50. évfordulóját is megemlíti. A történelmi körülmények miatt ez volt az egyetlen arany kiadású perper Montenegró történetében. Az összes montenegrói aranyat a bécsi állami pénzverdében készítették, Ilija Šobajić tervezte és Stefan Schwartz véste.
Egyébként kevés hiányzott ahhoz, hogy Nikola király legyen az első montenegrói uralkodó, aki pénzt veretett. Előtte azonban II. Petar Petrovic Njegos aranypénzt kovácsoltatott, amit perunnak neveztek.
Arany kiadású 10 perperes érme, 33,88 g/900 arany, 37 mm átmérőjű
Manapság a 100-as perper érmét a montenegrói pénzverés legszebb mintájának tekintik. Ezek az aranyérmék még ma a modern pénz világában is rendkívül ritka és értékes példánynak tekintendők. Formatervezésük szépsége, a metszet tisztasága, stílusa és technikai megvalósítása miatt korszakának egyik legfontosabb elemei a világ numizmatikájában.
Nem ismeretes, hogy hány darab 100 perper érmét őriztek meg a mai világnak, de a numizmatikusok általában egyetértenek abban, hogy mintegy 150 példány létezik, köztük pl. az Ermitázsban, az Amerikai Numizmatikai Társaságnál, a British Múzeumban, a Prada és a Bécsi kantoni múzeumi gyűjteményében tárolt példányok.
A 100-as perper érme
Sajnos egyes vélemények szerint a világháborút és Montenegró kapitulációját követően az Osztrák-Magyar Monarchia erőszakosan felvásárolta és aztán szándékosan kicsempészte a montenegrói arany- és ezüstpénz érméket, 4,5 millió osztrák korona értékben. Ez vezetett oda, hogy a megmentett példányok száma igen kicsi. Manapság a 100-as arany perper a legritkábban fellelhető érme közülük, amely egyébként a legnagyobb és legszebb érme volt mind közül.
Úgy vélik, hogy több érmét montenegrói magángyűjteményekben tárolnak, míg két arany 100-as perper érme gazdagítja a montenegrói központi bank gyűjteményét is. Aukciókon ezek az érmék állapotától függően 20–35 ezer eurót érnének.
Érdekességként megemlíteném, hogy a mai nap egy 10 perperes bankjegyet 150 Euróért (cirka 52.000 Ft) árulnak a neten. A 10 perperes arany érmét pedig 785 Euróért (kb. 274.000,-Ft) lehet kapni itt.
50 perperes bankjegy 1914-ből
A balkáni háború alatt, 1912-ben a perperből bankjegyet nyomtattak a hadsereg finanszírozásának szükségessége miatt. Ez az emberek kölcsönje volt az államnak. E bankjegyek első mintáit az 1-es, 2-es, 3-as, 10-es, 50-es és 100-as címlettel a prágai Unie nyomdában nyomták ki.
A Digitális Perper-t 2019-ben nevezte meg Aleksandar-Sasha Kapisoda, egy német gyógyszeripari és digitális technológiai tudós, aki úgy döntött, hogy "újra hivatalossá teszi a Montenegrói Királyság pénznemét a 21. századnak megfelelő formában", és szellemi tulajdonát Montenegrónak ajándékba adta. A Perper jelenleg tehát egy kriptovaluta, amely elektronikus fizetési eszköz, és egyenértékű a bitcoinnal.
Technikai információk:
- forrásanyagok:
