Pestingrad - a pestis búvóhelye

Az ó- és középkorban pestisnek neveztek minden járványos betegséget, amely nagy halálozással járt, kétségtelen, hogy mint gyűjtőnevet, a kiütéses hagymáz és a himlő járványokra is alkalmazták. A pestist Líbiában, Szíriában és Egyiptomban már a keresztény időszámítás előtt ismerték. A történetírás azonban csak a VI. sz. óta ismeri az egész Európára elterjedt Justinian-féle pestis óta. Pestingrad - vagyis a dögvész városa. Hogy miért is?

Pestingradhoz fűződően Alkima legendájáról előző blogbejegyzésemben írtam.

Pestingradhoz azonban nem csak legendák fűződnek, hanem szomorú történeti tények is. A középkorban, sőt az újkor első századában a bubópestisnek a járványos betegségek közt a legrosszabb híre volt. A XIV. sz.-ban (1347) az ún. fekete halál Európa egy országát sem kímélte meg, s oly borzasztó pusztítást vitt végbe, hogy Hecker körülbelül 25 millióra becsülte az Európában elhaltak számát.

Pestingrad neve a pestisből származik. Latinul peste - vagyis betegséget, járványt, pestist jelent. Pestingrad Kotor felett található. Kotorról ismert, hogy a múltban többször is elérte a pestis: 1422, 1427, 1435, 1457, 1467 és 1572. A pestis akkoriban Kotor polgárainak felével végzett. Abban az időben az összes fertőzött embert abba a barlangba helyezték, ami Kotor felett található, Pestingrad hegyén. Átlagosan 200 fő is tartózkodott a barlangban, szerencsére a barlang ivóvíz forrással rendelkezett.

800px-paul_furst_der_doctor_schnabel_von_rom_holl_nder_version.png

„Der Doktor Schnabel von Rom” – Doktorcsőr Rómából (Paul Fürst metszete). A pestisdoktor könnyen lemosható köpönyeget, kalapot és kesztyűt viselt, az arcát hosszú, csőrszerű maszk fedte - benne illatszerek, gyógynövények, erős fűszerek - szemeit kristályüvegből készült szemüveg óvta. Kezében pálcát tartott, hogy még véletlenül se érjen hozzá a betegekhez. Úgy gondolták, ez megvéd a fekete haláltól

A pestisjárványok idején egy kotori apáca önfeláldozásával rengeteg beteg életét segítette meg. Kotor óvárosában, a hátsó kapuhoz közel búvik meg csendesen egy boldoggá avatott apáca üvegkoporsója. Kalandos élete volt (1493-1565), földrengés és oszmán birodalmi törekvések sújtotta Cattaro-ban, a Béke Angyalának, a Szent Lélek trombitájának becézték. Látomásaival segítette a népet, imádságaival a pestistől óvta meg a városlakókat. Érdemes megnézni az általunk készített videót, mely a Blazena Ozana templomában (Church of St. Mary Collegiate, Црква Свете Марије Колеђате) készült, ahol üvegkoporsóban nyugszik. (Az arcát maszk fedi, a kezei láthatóak fedetlenül).