Zsidó hitélet Montenegróban

Jaša Alfandari emlékére

Egy évvel ezelőtt hunyt el a montenegrói zsidó hitközség alapítója, Jaša Alfandari, aki magyar anyanyelven beszélt és rengeteget fáradozott a zsidó közösség érdekében, kezdeményezésére épül(t) az első zsinagóga az országban, Podgoricán.

A Gornja Lastva-i kirándulásunkon, a kihalt faluba vezető úton láttuk és fotóztuk a képen látható emlékhelyet. A héber betűk (amiket nem szabad összeolvasni) jod, hé, vav, hé, azaz JHVH*, amit Ádonáj-nak, azaz Örökkévalónak szoktak említeni. Van néhány kő is letéve a zsidó szokás szerint. Kuriózumnak számít ez az emlékhely, hiszen közismert, hogy a montenegrói emberek 72%-a ortodox vallású, 18%-a muszlim, 3,44% római katolikus, és 1%-a ateista, a zsidó hitvallásúak nagyságrendje százalékosan szinte nem is mérhető. Mit lehet tehát tudni a montenegrói zsidó hitéletről? Hihetetlen, de magyar vonatkozással rendelkezik ez a hír is.

A 2006-ban függetlenné vált Montenegróban - ahol mindössze 650 000-en laknak és összesen 13 ezer négyzetkilométer területű - található a világ egyik legkisebb zsidó közössége, mindössze 100 aktív tagja van. Az államban élő zsidók számát pedig 4-500 körülire becslik, ami a 650 000 lakosú országnak nagyon minimális hányada.

magyar nyelvű videó

A montenegrói zsidó közösség vezetőjének, Jaša Alfandarinak (született: 1946.08.28 - elhunyt: 2018.07.13-án, 72 éves korában) édesanyja magyar volt, így a közösség vezetőjének anyanyelve is magyar, remekül beszélt magyarul. 1991-ben tért vissza az éppen akkor szétesőben lévő Jugoszláviába, azon belül Montenegróba azzal az elhatározással, hogy újraéleszti az ottani zsidó közösséget. Jaša Alfandari több száz olyan, már asszimilált családot keresett föl személyesen, amelynek tagjairól különböző információk alapján gyanítani lehetett, hogy zsidó származásúak. Abból indult ki, hogy a második világháború éveiben mintegy nyolcszáz zsidó menekült az akkori Montenegróba és Albániába, ennek következtében – mint egy interjúban említette – Európában csak erről a két országról lehet elmondani, hogy ezekben az államokban több zsidó élt 1945 után, mint előtte.

Alfandari az elmúlt negyedszázadban a semmiből hozott létre egy ma már virágzó zsidó közösséget olyan emberekből, akik nem születtek bele a zsidó hagyományba, és voltaképpen szinte semmit sem tudtak a judaizmusról és a Tóráról. Neki köszönhetően Montenegróban – amely 2006-ban vált függetlenné – jelenleg már mintegy 500, a vallását gyakorló zsidó ember él.

A közösség 2015-ben Magyarországról, Hódmezővásárhelyről kapott tóratekercset, mert azzal nem rendelkeztek, anélkül pedig a hitélet teljességében nem gyakorolható.

A MAHAR gyakran rendez konferenciákat, héber tanfolyamokat tartanak, könyvtárat alapítottak, hírlevéllel érik el a közösség tagjait.

A vallásilag aktív 100 fő minden ünnepet megtart, azonban jelenleg zsinagóga nincs az országban. 2017 decemberében Podgoricában tették le a leendő zsinagóga alapkövét, melyre a területet 2013-ben a montenegrói kormány adományozta a hitközségnek. Jelenleg egy magánlakáson imádkoznak a helyi zsidók. A montenegróiak és a helyi zsidók között teljesen barátságos a hangulat, antiszemitizmusnak nyoma sincs az országban. Kóser étterem és bolt sem működik az országban.

A zsidó közösség nagyon korrekt kapcsolatokkal rendelkezik Montenegró kormányával, és ennek oka az, hogy mindkét fél tiszteletben tartja egymást. A montenegrói kormány a legrégebbi vallást hivatalos vallásként ismeri el az országban, függetlenül attól, hogy hány zsidó él Montenegróban.

2017.12.17-én fektették le Podgoricában az első újonnan épített, önálló zsinagóga alapköveit. Az alapkőletétel a hagyományos zsidó Hanuka ünnep hatodik napján történt, és az ünnepség a békéről, a toleranciáról szólt, függetlenül a vallási, nemzeti vagy egyéb hovatartozástól. Az ünnepségen számos kiemelkedő vendég vett részt, köztük Filip Vujanovic montenegrói elnök (2018-ig).

2017-ben Ari Edelkopf személyében lett rabbija a montenegrói közösségnek, aki Los Angelesben született és Oroszországból jött Montenegróba.

Visszatérve a Gornja Lastvanal talált emlékhelyre valószínűsíthető, hogy az egy zsidó ember emlékére készült, ugyanakkor nem egy zsidó vallású ember készíttette, mivel a fenti feliratot nem szokás így megjeleníteni a zsidó hagyomány szerint. Lehetséges, hogy a második világháborúban elhunyt személy tiszteletére emelték, s napjainkban már az arra járó turisták emlékeznek meg róla.

* A Jehova név az Isten nevét jelölő négy héber betű יהוה (JHVH), azaz a tetragram magyar fordítása. Az nem ismert, hogy óhéber nyelven pontosan hogyan ejtették ki Isten nevét. Ám a Jehova változat már régóta használatos a magyar nyelvben, megtalálható például a híres Vizsolyi Bibliában.