Gornji Stolivhoz többszáz éves kőút vezet

fokep.jpg

Jó kis kirándulás lehet, ha bírjuk a nehezebb terepeket, felkeresni Gornji Stoliv-ot. Gornji Stoliv egy félszigeten helyezkedik el, amely a Vrmac-hegyen 250 méteres tengerszint feletti magasságban található.  A 14. században a Kotori történelmi archívumban településként említésre került Gornji Stoliv, 1326-ban, mint Vinnea de Stolivo. A dokumentumban Vinnea de Stalivo néven a Kotori közjegyző Petar Vitin szőlőültetvényei szerepelnek. Van egy kőmaradvány, melyet Petar Vitin birtokán találtak, mely latin nyelvű feliratával utal is a megnevezésre.

dsc5591.jpg

Ez a kő jelenleg az "Our Lady of the Rocks" szigeten található kincstári kiállításon látható, míg a másolata a kotori St. Tripun téren található történeti múzeumban van. Ezek természetesen írásos bizonyítékok, ugyanakkor nem igazolják azt, hogy Gornji Stoliv már sokkal korábban is létezett.

A mai állapotokat tekintve bármilyen hihetetlen is, a Velencei Köztársaság uralma idején a falunak 1200 lakosa volt, négy üzlete, két olajsajtoló malma és négy péksége.

imgp0809.jpg

Számos elmélet létezik a Stoliv név eredetéről. A legvalószínűbb és leginkább elfogadható változat, hogy a Stoliv név a "Sto Oliva", vagy Száz olajfa szavakból ered. A történetek szerint akkoriban minden fiúnak, aki házasodni szeretett volna, 100 olajfát kellett ültetnie. Ha a birtokon nem volt elég hely ennyi fa számára, arra kötelezték, hogy az ehhez szükséges területet a közeli sűrű gesztenye erdőből tisztítsa meg.

gornjistoliv045.jpg

Sv. Ilija temploma uralja a települést, s bár nem tudjuk pontosan, mikor épült, de a bejárat fölötti felirat szerint 1556-ban már kibővítették, míg a haranglábat 1833-ban építették. Különösen szép a három oltárkép, melyet Josip Tominac festett.

imgp0761.jpg

imgp0762resize.jpg

A haranglábban sokat dolgozott egy több, mint száz éves óraszerkezet, amit egészen pár évvel ezelőttig egy helyi lakos naponta vezérelt, de nemrégiben a szerkezetet kiemelték, s helyére elektronikus vezérlésű szerkezetet telepítettek.

Ha Stolivról beszélünk, a legfontosabb adományozó Gaspar Ivanovic kapitány volt, aki a St. Elijah templom felújítását finanszírozta, amellett ő készíttette a Gornji Stolivot a part menti helyiséggel összekötő kőutat.  A hagyományos, száraz kőépítésben épült kivételes építészeti alkotás tartóssága ma is lenyűgöző, annak ellenére, hogy a montenegrói kulturális örökség igazgatótanácsa a védelme érdekében nem intézkedik. Sajnos a mai tervek szerint a Gornji Stolivhoz vezető kőút egy részének lebontását tervezik autóút kialakítása miatt.

67172041_2325992037494387_785319690443423744_n.jpg

A nagy templom mellett található a picinyke Sv, Ane kápolna is, melyet feltételezhetően a XII-XIII. században építettek. Műemléki jellege miatt a templom helyi viszonylatban a kultúra fontos jelképe, mely évszázadokig figyelte csendesen a helyi lakosok életét.

gornjistoliv118.jpg

A helyre nagyon szép gesztenye-erdő jellemző, ahol a fák természetes halállal halnak meg, és könnyen észrevehetjük, hogy a földön fekvő régi gesztenyefa alatt nagyon jó minőségű talaj jön létre, amely ismét alkalmas a kamélia virágzására, melyről többek között ismert Donji Soliv. Az Adriai-tenger partján található egyik legnagyobb gesztenyeültetvény Stolivban található.

Ma szinte csak a római birodalom által elfoglalt területen találunk gesztenye ültetvényeket. A gesztenye rendkívül alkalmazkodik a különböző éghajlati viszonyokhoz. Minőségi fát ad, és gyümölcsének magas tápértéke van az emberi táplálkozás, valamint a háziállatok etetése kapcsán is. A gesztenyét édesítőszerként is használták, hogy megkönnyítsék vele a kávé keserűségét, ha nem volt cukor. Mindenszentek napjához közel, október végén, november elején ünneplik a helyiek a Kostanjada fesztivál keretében a gesztenyét.

A Galéria képeinek megtekintéséhez kattints az alábbi képre!

Gornji Stolivből csodálatos kilátás nyílik Perastra és a két kis szigetre.

A kora tavasz (márcsak a Kamélia Fesztivál miatt is) ideális időszak egy gyalogtúrára Gornji Stolivba, a Kotori öbölben. Tivatból Prčanj és Kotor irányába haladva hamarosan megérkezünk a festői Stoliv faluba, egy kis halásztelepülésre, amely a 14. századból származik, és amelyet az évszázadok szinte korabeli állapotában őriztek meg.

gornjistoliv055.jpg

Stoliv híres a "Kamélia Napok" nevezetű fesztiváljáról is. Az első kamélia virágot Japánból hozta egy stolivi tengerész a 18. században. A "Kamélia Napokat" mindig tavasszal rendezik. Donji Stoliv a tenger partján található, és Gornji Stoliv szinte elhagyatott falucskájával együtt napjainkban mintegy 500 lakosú.

gornjistoliv060.jpg

Innen 45 perces sétával elérhető a Gornji Stoliv, a Velji Vrh-hegy lejtőin. Parkolja le autóját a postahivatal közelében, és talál egy keskeny utat, ami felfelé vezet, a posta és a 38. mérföldkő között. A temetőt elhagyva egy régi kavicsos út vezet cikk-cakkban tovább a békés faluba, gesztenyefák és olajfaligetek között.

67086499_2325987687494822_3475137908405436416_n.jpg
67147960_2325988220828102_8738667647308136448_n.jpg

Már mielőtt felérünk, csodás kilátás nyílik az egész öbölre. A legtöbb ház már lepusztult, de a falunak sikerült megőrizni eredeti formáját és hitelességét.

67095118_2325989077494683_6358693695839010816_n.jpg

Kecskék mászkálnak az Sv. Ilija (Szent Elija) templom környékén, mely templom természetesen megér egy látogatást.

gs1-1024x728.jpg

Visszatérhetünk ugyanazon az úton, ahol feljöttünk, vagy amennyiben elég idővel rendelkezünk, folytathatjuk a hegymászást is a Kalvaria hegy nyergére (540 métere magasságban), és utána Vrdolán keresztül vissza a partra, Prčanj-ba. Itt buszra szállhatunk, hogy visszavigyen Donji Stolivhoz, a kiindulóponthoz. A komplett túra 3,5-4 órásra tehető.

gornjistoliv095.jpg

S íme  Montenegró szerelmesei Facebook csoport egy tagjának beszámolója a Gornji Stolivra tett gyalogtúra kapcsán:

"Tegnap egy nagyon különleges helyen jártunk, Gornji Stolivban. Túristaúton, gyalogösvényen lehet feljutni Stolivból. A terep az kiütött minket rendesen, köves, lépcsős, elég meredeken emelkedős. A szúnyogok összeettek (kb 122 csípés/ fő/láb). De mindenképpen megérte. Árnyas gesztenye erdőben páfrányok között kapaszkodtunk fel. Fentről a kilátás eszméletlen egy-két házban mintha laknának is, vagy csak időszerűen. Két élőlénnyel találkoztunk, egy lóval és egy gyíkkal összesen. A templom még ma is használatos, de sajnos a kapuja zárva volt, nem tudtunk bemászni egyik oldalról sem. Oda-vissza 3 km, szintemelkedés nem tudom mennyi, de kb. a majdnem meghalok kategória. Szerencsére a szúnyogok nem sok pihenőidőt hagytak. Nekem ezt nagyon látnom kellett, imádom az ilyen helyeket."

Az alábbiakban megtekinthetők Szabó Réka fotói a kirándulásról:

 

Technikai információk: