Risan kapcsán ebben a cikkben olvashattok a környékbeli látnivalókról. A főút mentén érdekes táblát találhatunk sziklarajzról és Lipci felirattal. Megér egy kirándulást, de előre szólok, hogy nagyon nehéz észrevenni a rajzokat. Ezért megpróbálom - mások tapasztalatai alapján - részletesen leírni, hogy hol is kell keresni őket. (A képpel szeretném a rajzokat visszaadni kiemelt formában, de csak ilusztrációként, a rajzok és a színek valójában nem ilyen erősek!)

Az őskori sziklafestmények igazi ritkaságnak számítanak a délkelet-európai balkáni régióban. Lipci kis település Risantól mintegy 2 kilométerre nyugatra fekszik. Lipcinél a körülbelül 10 négyzetméteres sziklafalon 7, közel háromezer éves szarvasalak és egy őzike, valamint két vadászó ember szerepel. 1961-ben P. Mijović számolt be először a sziklapárkányon található rajzok felfedezéséről. A festői montenegrói Kotori-öbölben található Lipci őskori rajzai elképesztő felfedezésnek számítottak az 1960-as években. Kulcsfontosságú bepillantást nyújtanak e tengerparti régió történelem előtti történetébe, és segíthetnek nekünk a tengerparti övezet őskori életének megfejtésében.

Lipci első pillantásra meglehetősen hétköznapinak tűnik. De mélyebbre ásva érdekes dolgokat fedezhetünk fel történetében. A helyi legendák szerint a híres illír királynő, Teuta, vereségét követően úgy döntött, hogy a lipci Orjen-hegy szikláiról való leugrással vet véget életének. 

Egyébként a terület meglehetősen száraz és sziklás. Risan és Morinj települések között található. Az öböl északi oldalán, ahol Lipci helyezkedik el, számos kis patak csörgedezik, amelyek az ősi telepeseket vonzhatták. Ezeket a feltételezéseket 1961-ben is megerősítették, amikor Pavle Mijović (1914-1996) tudós felfedezte Lipci őskori sziklafestményeit. Lehetséges, hogy előtte egy fiatal fiú már 1955-ben kiszúrta a rajzokat a sziklákon, és elmondva ezt Mijović-nak, ezzel felkeltette a tudós érdeklődését a sziklarajzok felkutatására.

Ha a Kotori-öbölben meglátogattátok Risant, a körforgalomban (ahol a Žabljak/Nikšić felől érkező új út csatlakozik a parti úthoz, Risantól délre) biztosan felkeltette az érdeklődéseteket a „Lipci” jelzőtábla a sziklarajzokkal. Kevesen veszik a fáradtságot, hogy kísérletet tegyenek ennek a régészeti kincsnek a felkutatására. Mi anno megtettük, azt hittük, hogy a körforgalomnál lévő barlangokat érinti a sziklarajz, de tévedtünk, s akkor nem jártunk utána.

Valójában egy kisebb túra a fenti sziklákig, ahol nem is a barlangban, hanem a külső sziklafalakon található rajzok geometriai formákat ábrázolnak, egy másik helyen pedig lóháton ülő vadászokat, akik szarvas és őzike zsákmányban reménykednek.

A kétféle művészeti koncepció értelmezésének kérdése megosztja a tudósokat. Az egyik teljesen reális, a másik teljesen sematikus. A két álláspont közül az első alapján a lipci sziklafestmény emberi alakjai lovon vadásznak, vagyis lovas nemzettként értelmezték az alkotókat. Ezeknek a képeknek a becsült készítési dátuma minimum Kr. e. 8. század. A kutatók természetesen észrevették a Lipci-i festmények hasonlóságát az Alpokban található Valle Camonica képeivel. (ld. a következő kép).

A Lipci sziklafal rajzok kulturális, és mindenekelőtt kronológiai korának meghatározása kihívásnak bizonyult. A stílusjegyek és más hasonló rajzokkal való összehasonlítások alapján a tudósok és a tudományos közösség azt gondolja, hogy a bronzkorból (Kr.e. 1800-tól a Balkánon) vagy a vaskorból (Kr.e. 1100-150 a Balkánon) származnak. A közelmúltbeli összehasonlítások az olasz Alpok ikonikus Val Camonica sziklarajzaival azonban azt sugallják, hogy a lipci sziklaművészet legvalószínűbb kora az ie 10. század. 

A lipci sziklarajzok kompozíciója egy őskori vadászmotívumot mutat be . A bemutatott több hím szarvas balról jobbra mozog. Mindegyik ábrázolt állat nagyjából 35-45 centiméter hosszú, és sematikusan festett, egyenes és szögletes vonalakkal. A szarvasbikákon kívül két durva ábrázolás is látható a lovasokról, akik lándzsával hadonászva üldözik zsákmányukat. Bár nyersek és első pillantásra rosszul sikerültek, közelebbről megvizsgálva látható, hogy valójában lovas férfiakról van szó. A szarvas és lovas „rajz” mellett számos ősi horogkereszt szimbólum található, amelyek a történelem előtti ember ikonikus napszimbólumai voltak .

A Lipci szikla tehát 3000 éves rajzokat tartalmaz, szarvasvadászat jeleneteit, a felkelő Nap szimbolikus jelét és néhány más szimbólumot. Ezek a rajzok az őskori balkáni művészet legteljesebb együttesét képviselik. A Kr.e. 8. században hozhatták létre, ezzel a második legrégebbi sziklarajzok az Adriai-tenger partján felleltek közül.

A sziklafestményeken tehát két lovas vadász látható mozgásban, akik lándzsát dobnak hét szarvasra és egy őzikére. Vannak továbbá geometriai minták is egy másik falrészleten. A képeket kovakővel vésték a mészkősziklába.

Míg ezek közül a horogkeresztek közül legalább kettő ikonikus és pontos, a többi meglehetősen nyers és széttagolt. Közelebbről megvizsgálva a tudósok azt sugallták, hogy valójában egyáltalán nem horogkeresztekről van szó, hanem a Kotori-öböl körvonalának nyers ábrázolásáról. Valójában, ha ezeknek a szimbólumoknak a lineáris alakját összehasonlítjuk a környező öböl egyedi elrendezésével, meglátható a hasonlóság.

Egy másik, vonalakkal és ívekkel teli festett szimbólumot a tudósok egy vitorlás hajó körvonalaként értelmezték, és a rituális szimbolika ősi „nyelvén” a balszerencse vagy szerencse megelőzését jelenti.

Mindkét ábrázolásnak óriási jelentősége van. Ha a lineáris klaszterek valóban az öböl elrendezései, akkor a lipci lelőhely ad otthont az emberi történelem legrégebbi ismert tengeri térképeinek. Hasonlóképpen, a hajó körvonala az egyik legrégebbi adriai vitorlázás ábrázolás, és hatalmas betekintést nyújthat az ókori ember vitorlázási technikáiba.

Hogyan juthatunk el oda? Perast/Kotor felől Lipci felé közeledve egy körforgalomhoz érünk (egy kijárat Niksicbe, másik Morinjba vezet). Közvetlenül e körforgalom előtt egy Lipci úttábla jobbra mutat, és egy zebra, amely közvetlenül a szilárd burkolatú út „felhajtóval” szemben van. Felfelé még haladhatunk autóval, amíg el nem érünk egy lapos, fehér kővel borított nyílt területhez, mely privát parkolónak tűnik, de mellette ott leparkolhatunk. A parkolórész mellett jobbra nyílik az ösvény, mely egy idő után igen sziklakövessé válik. Ott egy régi, vöröses jelzőtábla látható nyíllal, legtöbbször már kidőlt állapotban. Kb. 10 perces sétát jelent, elég nehéz, nem egyenletes, sziklás terepen.

Most induljunk el végig a keskeny, benőtt (sokszor nem karbantartott) és sziklás ösvényen, amely tovább vezet a sziklafal felé. 10 perc múlva egyfajta barlangot lehet látni a jobb oldalon, védő kőfallal. Továbbmenve egy szélesebb kőfolton találja magát az ember.

Az ösvény az első kis barlangnál végződik, melynek falába két kereszt van bekarcolva. Az első barlangtól néhány méterrel felfelé haladva található a kérdéses szikla, az alacsony fakerítéssel. 

Ahol a sokszor már bedőlt fakerítés található, ott volt régen egy tájékoztató tábla montenegrói és angol nyelven, mely mára már olvashatatlan.

Ott fel felnézni a sziklafalra, ahol található a vadászjelenet. (Ld. alsó képen bekarikázva)

 A két függőleges sötétebb "sziklafolyás"-nál találhatóak az ábrák, amit az alábbiakban kinagyítva is mutatok. A bal oldali sötétebb csíkban van az őzike, a jobb oldaliban a jól kivehető szarvas.

Egy odalátogató szerint 2022-ben a sziklához vezető ösvény meg volt tisztítva, túrafutáshoz is megfelelő volt. Útjelző táblák vannak elhelyezve, melyek jól mutatják az utat, így nem volt probléma megtalálni. A szikla körüli fa kerítés akkora már kidőlt. A geometriai formák azonnal észlelhetőek, oda is sétálhatunk közel. A vadászjelenethez 2-3 méterrel felfelé és kicsit jobbra kell nézni - mint már említettem, a két sötétebb "sziklafolyás" irányába.

A geomatriai minták egy másik sziklarészleten találhatóak:

Egy másik vélemény szerint a célpont elérhető a kék vonalas busszal is, mely Kotorból indul és Lipcinél áll meg, közvetlenül a körforgalom előtt, vagy Morinjban szállhat le az ember, amely Lipci mellett van (ha Kotor felől érkezik), és gyalog 10 percre van  Lipciig. Morinjban van néhány kávézó/étterem és egy pékség, így a sziklafestmények megtekintése után nagyon kellemes elsétálni oda. A körforgalomtól visszafelé kell menni 100 m-t Lipci felé (azaz Kotor irányába), és a gyalogút bal oldalán lesz egy tábla, mely jelöli a sziklarajzokat. Követni kell a kis utat felfelé néhány ház mellett. Ahol az út egy háznál ér véget, a háztól jobbra kell követni a sziklás ösvényt néhány száz méterrel feljebb. Van néhány apró tábla, amely elvezet a sziklákhoz. El kell haladni a kis barlang mellett, előtte egy kőfal, és 10 méterrel mögötte jobb oldalon van a sziklafal. Fel kell nézni, kissé balra, és látni lehet a szarvasokat, a vadászokat és a geometrikus mintákat. 

Ez a lelet szerepel a Kulturális Műemlékek Nyilvántartásában, és mint ilyen, a montenegrói kulturális műemlékek védelméről szóló törvény védi. Kár azonban, hogy nem fordítanak nagyobb figyelmet ezeknek a régészeti leleteknek a fontosságára, megőrzésére! Jó útjelző táblák elhelyezése és az ösvény megtisztítása nem lenne túl drága. És talán egy időtálló információs tábla is elhelyezhető lenne az ösvény elején és a sziklák tövében …

Javaslom ne induljunk nagy elvárásokkal erre a kirándulásra, úgy gondolom azonban, hogy megér egy kis kitérőt, ha valaki szeretné a történelem részeként érezni magát. Valószínűleg vannak impozánsabb barlangfestmények, biztosan vannak könnyebben elérhetők és több információval is. De még mindig hihetetlen az időszámításunk előtti 8. században a sziklákba vájt képeket időszámításunk után a XXI. században szemlélni, a történelem részesévé válni.  

----------------------------

Cikkajánló: RIsan és környéke látnivalói

----------------------------

Technikai információk:

• Lipci sziklarajzok, Google térképen: https://maps.app.goo.gl/TkzAdsve1qxsaiR96
• GPS koordináták: 42.499224490470176, 18.65521096970529
• forrásanyagok: 
  • https://montenegro-for.me/2016/05/the-forgotten-prehistoric-drawings-of-lipci/
  • https://www.youtube.com/watch?app=desktop&v=5PMnHPJR3KI
  • https://whc.unesco.org/en/list/94/
  • https://www.discover-montenegro.com/lipci-rock-art/
  • https://www.ancient-origins.net/ancient-places-europe/prehistoric-rock-paintings-0015824