Egy újabb gyöngyszem, a főnixként újjáéledő kolostor

Manastir Podlastva - Lastva Grbaljska

A Podlastva kolostor a szerb ortodox egyház kolostora, amely Montenegróban Lastva Grbaljskában található. Ma női kolostor. Úgy tartják, hogy Dušan császár 1350-ben az 5. századbeli korai keresztény templom helyén építtette fel. Szép délutáni kirándulás helyszíne lehet annak, aki Budva közelében tartózkodik. Nem messze fekszik Budvától északnyugat felé, egy kis dombon a Topliš út mentén, mely mellett a régi út vezet Kotor felé. Az idő vasfoga sokszor belevájt az épület falaiba, de a kolostor mindig fel tudott támadni poraiból. Két barátságtalan kutya őrzi a bejáratot, de a nyitott szívvel érkezőket zokszó nélkül beengedik a kolostor varázslatos kertjébe.

A szentély fontos kulturális, politikai és vallási döntések színhelye volt a régió viharos történetében, a kolostor állandó rablásnak volt kitéve. Nevét a Gornji Grbelji Lastva faluról kapta. A történelmi források alapján nem pontosan beazonosítható, hogy mikor építették. Az egyik legenda szerint Dušan császár építtette 1350-ben, ugyanakkor a mai templom helyén korábban is templom állt Nemanjić idején. Egy legenda szerint Sv. Nemanjić innen származik, s a mai Jaz srandon várták a gályák, amivel a Szent hegyre indult. Feltételezzük, hogy 1452-ben lerombolták a kolostort, akkortájt, amikor a Szt. Mihály arkangyal kolostorát is a Virágszigeten.

A kolostorhoz tartozik a crkva Rođena Presvete Bogorodice, a Szűz születésének felszentelt temploma. Hossza 12,5 méter, szélessége 4 méter, a front nézetén háromablakos harangtorony található. Az írott történeti források első ízben a XV. század első felében említik a kolostort. 1417-ben megemlítik a Grbalji Vrobović falu lakói, míg 1427-ben a híres Grbalji statútumot a kolostorban fogadták el. A Podlastva kolostor később felvilágosító központ volt, területén iskola is működött.

I. Petar Petrović Njegoš többször (1807-1808) is a kolostorban folytatott tárgyalásokat a francia hadsereggel. Sajnos ma már nem található meg az a véset, mely szerint az 1700-as években a kolostort teljesen felújították. Más történeti források szerint a felújítás már hamarabb megtörtént, s ezzel visszanyerte régi vezető szerepét az országban. A kolostor XVI. századi történetét történelmi homály fedi, a XVII. századot részben megjeleníti a kápolnában lévő festmény, valamint két írott forrás.

Az egyik, egy 1637-ből származó török dokumentum, melyben egy bírósági vita kapcsán a templom egyik szerzetesét is megemlítik. A másik forrás egy 1697-ből származó adásvételi szerződés, melyben Montenegro Metropolitájának püspöke, Sv. Petrovic szerepel, aki abban az évben Podlastván tartózkodott.

A XVIII. században a kolostor több jelentőségre tett szert. 1710-ben Yemin Skadarski levelében kerül említésre, 1732-ben pedig Lastva Grbaljska egyik lakosa említi végrendeletében.

A kolostor templomának nyugati homlokzata mentén fekvő síron lévő felirat szerint 1740-ben Maksim Mileševac-ot temették el itt. 1805-1812 között a franciákkal való hadviselés során a kolostor leégett és megsemmisült. 1812-ben újjáépítették, 1869-ben az Osztrák-Magyar Monarchia idején ismét megsemmisült. 1874-ben építették újjá.

Az első világháborút követő sérüléseit követően 1936-ban renoválták ismét.

Az 1979-es földrengés során súlyosan megsérült, majd újjáépítették 1984-ben.

Így nézett ki a templom az 1979-es földrengést követően
kép forrása: https://portalanalitika.me/

forrás: Друштво љубитеља историје

A földrengést követően végzett régészeti kutatások új felfedezéseket hoztak, melyek megerősítették azt a tényt, hogy a kolostor újra és újra felépült, hiába kényszerítették térdre az említett események.

A kutatások szerint a templom mai padlószintje alatt találhatóak azok a mozaikok, melyek a mostani kolostor helyén épült V-VI. századi korai keresztény bazilika falait fedték. Az oldalfalak alapjaiból és a templom északi oldalából arra lehet következtetni, hogy feltehetően egy XI-XIII. századi épület maradványaira épült az, amit a XIV. században ismét ráépítettek.

Az egyszerűen kettéválasztott belső tér félköríves boltozattal tagolt, s ritka, különböző történelmi időszakokból származó freskó töredékekkel dekorált. A megállapítások szerint a régebbi festmények a XV. századból, az újabbak a XVII. század végéről valók.

Egy régebbi festmény meglehetősen sérült és töredezett maradványain az állandó szentek ábrázolásából arra lehet következtetni, hogy egy olyan tapasztalt és tehetséges festőművész munkája, akinél a bizánci hagyomány ügyesen keveredik a nyugati gótikus festészet stílusának hatásával, amely a korszakra jellemző falfestés balkáni parti hagyományait tükrözi.

Vannak olyan információk, miszerint az egykori ikonosztáz, mely a templom belsejét díszítette, mely még nem került renoválásra, 1747-ben készült Đorđe Dimitrijević által, aki a Dimitrijević-Rafailović család híres botanikus festészeti iskolájának alelnökének, az énekes Dimitrij Daskalnak a fia volt.

A kolostor kincstára számos értékes XVIII-XIX. századi egyházi könyvet tartalmaz.