A magyar király mellszobra Perastban rejtőzik

oratorony1.jpg

Hosszú évek óta járunk Montenegróba, de a Húsvéti ünnepek idejét először töltöttük második otthonunkban 2023-ban. Ezúttal határozott programterve is volt látogatásunknak, Húsvéti Templomos Túrának neveztük el. Ennek egyik célállomása volt Perast is, kifejzetten a Szent Miklós templom. Bár a templomot és a sekrestyében lévő múzeumot zárva találtuk, érdekes meglepetésben volt részünk, amikor szembetalálkoztunk egyik magyar királyunk mellszobrával, egy lehetetlen, meglepő helyen.

A Szent MIklós templom Perast egyik leglátogatottabb temploma, egykor különböző célokat szolgált. Helyszíne volt a tudatos vallási szertartásoknak, de az ókori Perast hatalmának és gazdagságának demonstrációja is volt egyben. A gyönyörű templom az impozáns harangtornyával még a mai napig lenyűgözi a turisták tömegét.

szt_miklos_templom2.jpg

A templom 1616-ban épült, de egyes szakértők úgy vélik, hogy évszázadokkal előtte egy másik templom is állt már ezen a helyen. Később, a 18. században (ez még fontos adat lesz a titkos magyar királyi szobor kapcsán) a városi hatóságok úgy döntöttek, hogy a plébániatemplomot katedrálissá alakítják.

Elkészült egy új, nagy épület tervezete, az építési munkálatok megkezdődtek, de végül nem fejeződtek be. A Szent Miklós templom így két különböző korszakból és építészeti stílusból származó építményből áll.

--------------------------------

A templomról bővebben ebben a blogbejegyzésben írtunk: A Szent Miklós templom

--------------------------------

szt_miklos_templom1.jpg

Ma a régebbi templomot használják istentiszteletre. Kecses homlokzatát a főbejárat feletti finom kőrózsa díszíti. 

szt_miklos_templom3.jpg

A sekrestyében és az új templomi részben múzeumi kiállítás található, külön belépőért (1 Euró volt korábban), művészeti és vallási tárgyakat tekinthetünk meg a gazdag gyűjteményben. A kiállításról és az óratorony belsejéből (ide is talán még 1 Euró a belépő) való fotókat ezen a linken tekinthetünk meg.

És akkor itt jön az izgalmas rész. A két templom összeépítésénél, az óratoronnyal szemben állva jobb kéz felől találhatunk egy jelenleg kerítéssel elzárt részt, mely egy "sikátorba" mutat. A régebbi templom és az új templomi rész összekötésekor a két épületrész között egy folyosó-szerű terület nyílt.

szt_miklos_templom4.jpg

Ha ide bekukkantunk, azonnal szemünk elé tárul egy érdekes látványosság. Kb. két embernyi magasan, a falon, semmi megjelölés nélkül egy mellszobor függ. Az ember fia márcsak elgondolkodik azon, hogy ki lehet ide a hátsó falra száműzve, mégis örök mementóként őrizve a falakat. Csoporttársunkban is felmerült a kérdés, hogy ki lehet ő. Pár éve még így felállványozva (a fal egy részének helyreállítási munkái folytak) látta meg ő is a mellszobrot:

szaboreka.jpg

Szabó Réka fotója

Ahogy a párom megfogalmazta, ha a szobor úgy néz ki, mint Ferenc József és második blikkre is így gondolja az ember, meglehet, hogy Ferenc József az.

De ki is volt I. Ferenc József és hogy került Montenegróba róla egy mellszobor, ráadásul "száműzetésbe"?338916017_1686153268482531_1261834980956628508_n.png

Egyértelmű a korabeli ábrázolása alapján, hogy Ferenc Józsefről van szó

I. Ferenc József (Bécs, 1830.08.18 - Bécs, 1916.11.21, Franz Joseph Karl von Österreich) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, Csehország királya. És az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója (1867-1916). Íme akkor már képben is vagyunk.

cimer.jpg

Az Osztrák-Magyar Monarchia címere

A kis balkáni állam, Montenegró 1916. január 23-án feltétel nélkül letette a fegyvert az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai előtt, vagyis a k. u. k. hadvezetés elégedetten jelenthette Ferenc Józsefnek, hogy a kis ország „Felséged lábai előtt hever!”. Az apró balkáni királyságot Szerbia megszállása után foglalták el a központi hatalmak. Hogy mi vezetett idáig, ezen a linken olvasható. Illetve röviden összefoglalva FB csoportunkban Galvanek László összefoglalásával  itt olvasható.

1916. végén bekövetkezett halála után alig pár év múlva az Osztrák-Magyar Birodalom összeomlott. A Habsburg-tartományban Ausztrián kívül minden más utódállam a történelem szemeteskukájába száműzte őt. Amíg szeretett feleségét, Erzsébet királynőt (Sissy) több szoborban is megörökítették, a kifürkészhetetlen, 68 éven át uralkodó császárt sehol nem lehetett látni azokon a területeken, ahol ő egykor uralkodott. Ez az oka annak, hogy Ferenc Józsefet Perastban látni olyan meglepő.

szt_miklos_templom5.jpg

A mellszobrot rusztikus vörös anyagból faragták, ami bizonyos fényt adott neki. Több oldalról is tanulmányozva a mellszobrot, helyzete a gravitációt dacolni látszik. Látni, hogyan lehet a falra rögzítve, de az a tény, hogy legalább egy évszázada (lehet, hogy már 148 éve) ott maradt, nem más, mint hihetetlen. Az időjárás és a háború nem pusztította el a régi császár mellszobrát. Ellenállt az ideológia és a rendszerváltás szeszélyeinek. Egy olyan elveszett birodalom maradandó jelképeként áll, amelynek halálos harangja a Balkánon is felhangzott.

szt_miklos_templom6.jpg

Ferenc József császár mellszobrai a 19. század végén és a 20. század elején bizonyára gyakoriak voltak az egész birodalomban. A Császárról készült fotó gyakori látvány lehetett plakátokon és képeslapokon, valamint a polgári épületekben. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia végső jelképe volt. Az arcképe többet jelentett, mint egy államférfit. Ő volt a stabilitás és a hosszú élettartam esszenciája.

szt_miklos_templom7.jpg

Nemsokára azonban Ferenc József képei, mellszobrai és szobrai eltűntek a birodalommal együtt. Egy már nem létező birodalom leghíresebb és legtiszteltebb képviselője eltűnt a köztérről, plakátokról és képeslapokról. A jóindulatúnak vélt császárt történelmileg rosszindulatú erőnek tekintették az Osztrák-Magyar Monarchia első világháború végi felbomlása nyomán létrejött utódállamok. Jugoszlávia, Perast és egyben Montenegró új hazája nagy örömmel vetette el magától a Habsburg-igát. A császár minden ábrázolása egyik napról a másikra eltűnt.

Furcsa módon ez az ellenkezője annak, ami a perasti Szent Miklós-templom oldalán történt. Ez a mellszobor több, mint egy évszazada mementóként szolgál arra, hogy valaha meddig is terjedt egy magyar király hatalma. 

Arról, hogy Ferenc József 1875-ben járt Perastban és ennek emlékére készülhetett a mellszobor, az alábbi blogcikkben olvashattok tovább.

--------------------------------

Ferenc József további Montengróban található emlékezetéről blogbejegyzésben itt írtunk: Ferenc József (FJ1) lenyomatai Montenegróban

--------------------------------

Technikai adatok: