Verne Gyula, Sándor Mátyás és Montenegró?

Jules Gabriel Verne, magyarosan Verne Gyula (Nantes, 1828. február 8. – Amiens, 1905. március 24.) francia író, egyben a tudományos-fantasztikus irodalom korszakalkotó alakja. A magyarokat is kedvelő, de Magyarországon sohasem járt író hazánkhoz kapcsolódó művei: a Sándor Mátyás, A dunai hajós, a Várkastély a Kárpátokban (Kolcvár) és a Storitz Vilmos titka, amelyek közül vitathatatlanul az első két mű a legnépszerűbb. Hogy mi köze van az írónak és Sándor Mátyásnak Montenegróhoz, kattintás után kiderül.

Verne regényeivel még életében sikeresen meggazdagodott, így egy idő után nem csak regényírással, hanem utazással is szívesen múlatta idején. Többször járt az adriai tengerparton, így vélhetően Montenegróban is. Jachtokat is vásárolt, egymás után hármat is, egyre nagyobbakat, mindegyiket Saint Michel-nek nevezte el (I-II-III.) Külön érdekesség, hogy harmadik jachtját, melyet 1877-ben vásárolt, 1886-ban adta el, annak új tulajdonosa pedig a következő évben magának I. Miklós montenegrói királynak értékesítette, akinél Sibil (Sybil) néven hajózott tovább. (A legendák szerint maga Verne adta el közvetlenül I. Miklósnak).

A Saint Michel III. kikötése Trentemoultnál

Szóval Verne 1885-ben írta meg Sándor Mátyásról szóló kalandregényét. A regény először a Le Temps-ben jelent meg 1885. június 16. és szeptember 20. között. Könyvként az első kötet 1885. július 27-én, a második kötet 1885. augusztus 17-én, a harmadik kötet pedig 1885. október 26-án jelent meg. A teljes regény egyetlen kötetben, illusztrációkkal 1885. november 19-én jelent meg.

Jules Verne 1883 őszén kezdte kidolgozni a regény tervét. A kiadónak írt levelében a szerző bejelentette, hogy az új regény "olyan lesz, mint a Monte Cristo grófja, de eltúlzott szerelmi szenvedélyek nélkül". A regényt 1884 nyarán írta, amikor családjával a Saint-Michel III. jachtján kirándulást tett leendő regénye helyszínein, bejárva a Földközi-tengert Tangertől Máltáig.

-----------------------

„Vitorláztam örömömre, de mindig szem előtt tartva, hogy információkat szerezzek a könyveimhez. Ez folyamatos feladat volt, és minden regényem nyert az utakból. ... A „Sándor Mátyás” ötlete a fiamról, Michelről elnevezett St. Michel jachtommal tett, Tangertől Máltáig tartó hajózáson született, az útra elkísért a fiam, az anyja és testvérem, Paul."

-----------------------

A történetről röviden: Sándor Mátyás erdélyi gróf és társai, Szathmár László gróf és Báthory István összeesküvést terveznek az osztrák császári hatalom ellen, de Torontál Simon bankár, valamint Sárkány és Zirone leleplezik őket. 1867. június nyolcadikán akarták megadni a jelt arra a felkelésre, amely kiterjedt volna az egész Magyarországra és Erdélyre; előző este Szathmár gróf trieszti házát, ahol az összeesküvés vezetői tartózkodtak, megszállta az osztrák rendőrség. Sándor grófot és két társát elfogták, s még aznap éjszaka a pisinói vártoronyba vitték, ott bebörtönözték, és néhány héttel később már halálra is ítélték őket. A halálos ítélet elől csak Sándor Mátyás tud megszökni... A kalandregényben az író igyekszik több, a Földközi tenger partvidéke mentén fekvő országot, várost bemutatni.

Éppen ezért nem meglepő, hogy az 1885-ben Sándor Mátyásról írt regényében megjelenik Montenegró, Kotor is, a második rész hatodik fejezetében, mely a Cattarói-öböl címet viseli. S mely nem biztos, hogy mindenki számára (aki Montenegrót szereti) olyan jelentőséggel bír most, mint mikor gyermekkorában olvasta.

-----------------------

Érdekesség: A Vasárnapi újság 1886. március 7-ei számában jelent meg a Sándor Mátyás kalandregénynek a Cattarói-öbölről szóló fejezete Huszár Imre fordításában

-----------------------

A könyvből 1979-ben hatrészes magyar-francia-olasz-NSZK emlékezetes tévéfilmsorozat készült Bujtor István főszereplésével. A montenegrói helyszín a filmsorozat 4. részében található a 38. perctől. Ld. a beillesztett videónál:

-----------------------

És végül íme, a kalandregény Cattaróról szóló érdemi részei:

129. oldaltól: Nincs érdekesebb pontja Európának, de talán az egész Óvilágnak, mint ez a hegyrajzi és vízrajzi tájegység, amelyet Cattarói-öböl néven ismerünk. Cattaro nem valami folyó, amint hihetnénk: város, püspöki székhely, amelyet egy kerület fővárosává tettek meg. A torkolata hat egymás mellett fekvő öbölből áll, az öblöket összekötő szűk csatornákat hat óra alatt lehet csónakkal bejárni. Abból a kis tófüzérből, amely a partvidék hegységeiben húzódik, az utolsó, a Norri-hegy tövében, már Ausztria határát jelzi. Azontúl Törökország kezdődik. /.../

Antekirtt doktor gyorsan átkelt az öblön, és annak szélén szállt partra. Ott egy villanymotoros csónak várta, és elvitte a szélső öbölbe. Megkerülték az Ostro földnyelvet, elhaladtak a Castel-Nuovo előtt, két város és két kápolna látványában gyönyörködtek, Stolivo és Perusto előtt suhantak el, az utóbbi híres zarándokhely, Risano előtt, ahol a dalmát viselet már a törökkel és az albánnal keveredik, és így hasították a vizet tóról tóra az utolsó öbölig, amelynek sarkában épült Cattaro.

Az öbölből nézve úgy látszik, hogy Cattaro városa a Norri-hegyben képződött üregben épült. Első házai a tengertől elhódított rakpartot szegélyezik, annak a kis tónak a sarkában, amelynek kiszögellése a hegytömegbe nyúlik. Ebben a tölcsér alakú kikötőben, amelyet a ragyogó napsütésben szép fák s a háttérben zöld hegyoldalak öveznek, főként a Lloyd gőzösei és a nagy part menti hajók kötnek ki.

Végighaladtak az ötszörös fasorral beültetett tengerparton, és beléptek a Cattarót körülvevő erdőövezeten; aztán nekivágtak egy sereg szűk, meredek utcácskának, ahol négy-ötezer főnyi lakosság nyüzsög. Ekkor zárják be a Tengeri Kaput - amely csak este nyolc óráig marad nyitva, kivéve a gőzösök érkezésének napját.

Eközben Sárkány és az idegen nő továbbhaladt a város peremén, s észre sem vették, hogy lesik és követik őket. Még nem beszélgettek. Nyilván csak olyan helyen akartak megállni, ahol biztonságban érzik magukat. Így érkeztek a Déli Kapu közelébe, amely nyitva állt a Cattaróból az osztrák határhegyekhez vezető úton. Egy forgalmas piac állt itt, bazár, amelyet a montenegróiak jól ismernek. Itt üzletelnek, mert csak nagyon korlátozott számban engedik be őket a városba, de előbb le kell tenniük fegyvereiket. Minden kedden, csütörtökön és szombaton a Niegos-hegységből vagy Cetinjéből idejönnek a hegyi lakók, öt-hat órai út után tojást, krumplit, szárnyast hoznak, sőt rőzsét is, amelyből sokat adnak el.

--------------------------

A Kotori óváros városkapuiról itt írtunk FB csoportunkban:

A kotori vár három régi bejárattal bír. Északon a Skurda folyónál a Szárazföldi kapu, a tenger felé néző Tengeri kapu, avagy Főkapu, illetve délen található egy picike kapu (Gurdić kapu) a hegy és a tenger találkozásánál.

--------------------------

Jelenetek a filmsorozat Kotort érintő részéből (rossz kópiából kifotózva, elnézést a minőségért)