Nemrég írtam a blogon arról a meglepetésről, melyet Perastban fedeztünk fel. Vagyis hogy egy magyar király mellszobra eldugva található a perasti Szent Miklós templom új és régi épülete között. Ferenc József nyomai azonban nem csak azon a perasti falon látszódnak, vannak még olyan különlegességek, melyek hordozzák még az Osztrák-Magyar Monarchia-beli uralkodó emlékezetét.

A történelmi háttérhez egy kis rövid ismertető Ferenc József uralkodásának idejéből. Montenegró az első világháborúban 1914 augusztusától vett részt hadviselő félként az antant oldalán, katonai segítséget nyújtva Szerbiának.

Montenegró 1914. augusztus 7-ei hadba lépését követően a viszonylag kis létszámú, de harcedzett montenegrói hadsereg több ezer tagja vett részt a Drina folyó felső folyásánál folytatott harcokban az Osztrák-Magyar Monarchia csapatai ellen, továbbá pedig a Cattaró-i öböl felett magasodó Lovćen hegyen kiépített montenegrói erődök ágyúzták a Császári és Királyi Haditengerészet hadihajóit, amelyek egészen augusztus 16-áig blokád alá vonták a balkáni királyságot.

Az 1915 októberében bekövetkezett, döntő osztrák-magyar, német és bolgár támadás következtében a szerb hadsereg összeomlott, és megkezdte visszavonulását Albánia felé. A Montenegró elleni osztrák–magyar offenzíva 1916. január 5-én kezdődött meg. A túlerővel küzdő montenegrói csapatok taktikai győzelmet arattak a január 6–7-én vívott mojkovaci csatában azonban ez csak késleltette a vereséget. A királyság január 13-án fegyverszünetet kért a monarchiától, amit 1916. január 16-án írtak alá a két ország képviselői.
 
„A kis balkáni állam, Montenegró 1916. január 23-án feltétel nélkül letette a fegyvert az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai előtt, vagyis a k. u. k. hadvezetés elégedetten jelenthette Ferenc Józsefnek, hogy a kis ország „Felséged lábai előtt hever!”. Az apró balkáni királyságot Szerbia megszállása után foglalták el a központi hatalmak.”

I. Ferenc József (Bécs, 1830.08.18 - Bécs, 1916.11.21, Franz Joseph Karl von Österreich) osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Ausztria császára, Magyarország apostoli királya, Csehország királya. És az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója (1867-1916).

A perasti mellszobor 

Az ő emlékezetére emelték tehát a perasti mellszobrot. A császár 1875-ben dalmát körutat tett, melynek keretében ellátogatott Kotorba és Perastba is! Tehát a mellszobrot ennek emlékére is készíthették. Amikor később, 1896-ban tűz pusztította a perasti Szent Miklós templomot, amely a franciák érkezéséig a katolikusoké volt, a császár és a kormány 100 000 koronát adott az új építésére. Mellszobra Boka szinte minden fontosabb helyén megtalálható volt. Ma már csak egy maradt fenn - Perastban.

Egy fotó az 1875-ös balkán körútról, kép forrása

Ferenc József ösvény 

Tudom azonban, hogy Ferenc Józsefről híres az az útvonal, melyet a monarchia katonái építettek ki. A szerpentines gyalogos ösvényt a Kotor városával szemben lévő Muo település és a hegygerincen lévő Vrmac Erőd között "Ferenc József ösvénynek" nevezik.

Szamárháton és gyalogosan itt cipelték a katonák a súlyos terheket, élelmiszert, fegyverzetet. Egy kőtábla a mai napig hirdeti, hogy ez a Ferenc József Ösvény! Az útról gyönyörű kilátás nyílik Kotorra, az egész út alatt csodálható.

Az Orjen hegységben kőbe vésett felirat

Željko Starčević régész az Orjen hegységben - egy 2020-as híradás szerint - különleges kőbe vésett feliratra lelt:  “DIE SOLDATEN IHREM KAISER” - Katonák a császárukhoz. A felirat I. Ferenc József előtt tiszteleg. Ismét egy kis magyar vonatkozás ...

I. Ferenc József (Bécs, 1830. augusztus 18. – Bécs, 1916. november 21.) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója (1867–1916). Apja Ferenc Károly főherceg, anyja Wittelsbach Zsófia Friderika főhercegnő volt. 68 éven át uralkodott, ő volt a Habsburg monarchia leghosszabb ideig regnáló uralkodója, egyben Európa harmadik leghosszabb ideig uralkodó monarchája.

A csatolt fotókon látszik az emlékhely 1917-beli állapota, valamint a ma fellelhető kőrengeteg. Ebben a kőkupacban fedezte fel Željko Starčević régész a császárnak szóló fenti feliratot.

Ferenc József emléktáblája 

Željko Starčević régész számolt be arról is, hogy Egy hegygerincen Bar és Budva határán található ez a tábla ami I. Ferenc Józsefnek, az 1875 tavaszán történt látogatása kapcsán állít emléket.

A Budva és Bar községek határán húzódó hegygerincen, ahonnan remek kilátás nyílik a montenegrói tengerpartra, található az osztrák-magyar császárnak szentelt elfeledett emléktábla, aki 1875 dalmáciai körúttján járt azon a helyen. A Kosa ploča helyszíne közel kétórás emelkedővel érhető el a Kufin felőli jelzett ösvényen, vagy ennél jóval rövidebben húsz perces gyalogtúrával az Orjen-Lovćen-Rumija keresztirányú Presjeka-hágótól. 

Az emléktábláról további fotók ezen a linken. Az emlék táblához tehát egy jelzett ösvény vezet, amely először a Presjeka erőd maradványain halad át, és pont a táblánál végződik.

Justitia regnorum fundamentum - a kotori városkapun

A Kotor óvárosbeli tengeri kapu (nyugati kapu) felett eredetileg olvasható felirat szerint: "Justitia regnorum fundamentum".

Laforest fotó

A régi latin nyelvű felirat, a római évszám és a és a fölöttük lévő címer 1897-ben került a kapu fölé. Jelentése: "Az igazság a birodalmak alapja" I. Ferenc József osztrák császár és magyar király jelmondata ez, mely szobrain és érmein is látható. (Forrás: Pallas Nagylexikon) A mai kapu feletti felirat már Tito nevéhez köthető

Ferenc József körútja Dalmáciában 1875-ben

Dubrovnik és Zadar lakossága 1875 áprilisában találkozott először elektromos világítással Horvátország déli partvidékén, I. Ferenc József osztrák-magyar császár és király tizenöt napos húsvéti útja alkalmából Dalmáciában. A császár egy gondosan megtervezett útra jött, azzal a szándékkal, hogy meglátogassa birodalma távoli részeit, de az állam erejét is demonstrálja. Abbáziából indult útnak a modern, 50 méteres, két gőzmotoros Miramare luxusjachton, amely 30 mérföld per órás sebességgel a leggyorsabb hajó volt az Adrián akkoriban.

Egyet bizonyossággal tudunk. Ferenc József ezen a húsvéton, 1875-ben személyesen járt Kotorban, és Perastban is. Kotorban a tiszteletére a Szt. Trifun székesegyház előtt ünnepséget rendeztek, ahol a tengerészek ünnepi felvonulása is része volt a fogadtatásnak. 1815 után az osztrák császárok is viselték a "Kotor ura" címet.

I. Ferenc József dalmáciai tartományi látogatása keretében 1875. május 2-tól három napig Kotorban, május 9-ig pedig Bokában tartózkodott, beleértve Budvát és Paštrovićit is.

A kotori vízparton a kerület, az önkormányzati és katonai hatóságok és sok-sok ember fogadta a császárt. A jegyzőkönyvi üdvözlet és a császár válasza után Ferenc József a Gregorina-palota (ma Tengerészeti Múzeum) felé vette az irányt, ahol megszállt. A város utcáin haladva fáklyavivők kíséretében a lakosság azt kiabálta: „Hurrá!” és „Éljen Ferenc József császár!” Visszafelé a palotába a városi zenekar eljátszotta a császári himnuszt, és a császár az ablakból üdvözölte a téren összegyűlt tömeget. Aztán az egész város elcsendesedett, és csak a városőröket lehetett látni a kapuknál. A császár városi tartózkodása alatt a bolttulajdonosok saját kezdeményezésükre zárva tartották azokat. Május 3-án a császár kérésére fogadta I. Nikola montenegrói herceget. A császár Kotor mellett a közeli Muo, Prčanj, Perast, Dobrota, Risan, Herceg Novi és Grbalj településekre is ellátogatott.

Neki köszönhetően 1870-ben császári rendelettel megalapították a bokokotori egyházmegyét. A császár a legnagyobb pénzbeli ajándékot adta az új prčanj-i templom befejezéséhez, amelyet 1875-ben látogatott meg, és 10 000 fiorint különített el rá. Bokán alig van olyan templom vagy gyülekezeti ház, amely 68 éves uralkodása alatt épült vagy újították volna fel úgy, hogy ne kapott volna anyagi támogatást akár tőle, akár kormányától. Egyformán vonatkozva a katolikus és az ortodox egyházra is. A kotori Szt. Trifun székesegyház felújítása 1898-tól 1907-ig, ugyancsak a császár és kormánya támogatásával valósult meg. A templom elülső részét ma is az ő nevével ellátott emléktábla díszíti. 

Ferenc József Ivo Visin-t is kitüntette

Az 1875-ös látogatást megelőző időszakban a prčanji kapitány, Ivo Visin 300 tonnás, 11 fős legénységet szállító Splendido vitorláshajójával megkerülte a Földet (1852-1859) és az Osztrák Birodalom első alattvalója lett, aki ezt megtette. Számos jutalmat kapott ezért a bravúrért, köztük a tengerészeti teljesítményekért kitüntető zászlót, az egyetlen ilyen zászlót, amelyet tengerésznek ítéltek oda. Ferenc József császár Ivo Visin-t fehér díszzászlóval és a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Az nem ismert, hogy személyesen adta volna át a díjat. 1859-ben a „Merito Navale” tiszteletbeli zászlóval tüntette ki, mint az első tengerészt, aki osztrák zászló alatt vitorlázta körbe a világot. Ezt a zászlót ma a prčanj-i Szűzanya templomában őrzik, mely előtt Ivo Visin mellszobra is megtalálható.

Ferenc József I. Danilo herceg rendi kitüntetésében is részesült.

Az 1848-as forradalmi évtől 1916. november 21-ig Bokát I. Ferenc József (Franjo Josip) császár, király és Kotor ura uralta. "Könnyek és vérek patakjai ömlöttek át Európán, amikor fiatalon ültél a trónon; Vérfolyamok ma is átfolynak Európán, amikor terheiddel lemész a sírba. De tudd, hogy a békés uralkodó legkedveltebb címét senki sem fogja kitörölni emlékezetedből” (Don Niko Luković, Beszéd I. Ferenc Josip császár és király tiszteletére, Kotor 1916, 7. o.).

gyászjelentése, Kotor, 1916. november 23.

Boka első és második osztrák és osztrák-magyar uralma a nagyhatalmak közötti megállapodás és jogi szerződés eredménye volt. A helyi lakosság nem ellenállást tanúsított, hanem határozott fogadtatást. A mai napig hálával emlékeznek Ferenc József azon cselekedeteire, mellyel Montenegrót segítette, támogatta. 

Technikai információk:

• Ferenc József ösvényről leírás és fotók: Gaál Angelika
• Köszönöm a cikk megírásához nyújtott inspirációt Szabó Rékának, Gaál Angelikának és Galvanek Lászlónak!
• forrás továbbá: Željko Starčević (FB)
• Az Orjen hegységről bővebben: https://www.discover-montenegro.com/orjen/
• https://bokanews.me/arheolog-zeljko-stracevic-rekonstruisao-klesani-natpis-sa-vrha-orjena/
• https://www.zaboravljenadalmacija.hr/Blog/car-franjo-josip-u-dalmaciji-1875
• https://slobodnadalmacija.hr/dalmacija/obala/split-vec-101-godinu-gusta-u-elektricnoj-energiji-ali-prvi-kontakt-sa-strujom-imali-su-dubrovcani-i-zadrani-jos-1875-1112879
• https://bokanews.me/zaboravljena-stranica-bokeljske-povijesti-2/
• https://hu.wikipedia.org/wiki/Montenegr%C3%B3_az_els%C5%91_vil%C3%A1gh%C3%A1bor%C3%BAban