A Sveti Nikola sziget csodái

sveti_nikola_island.jpg

A helyiek által Školj-nak, a turisták által Hawaii szigetnek is becézett Sveti Nikola Montenegró legnagyobb szigete, közel két kilométer hosszan nyúlik el a budvai part közelében. A turisták legnagyobb értékének a strandokat vélik, ugyanakkor a sziget csodálatosan gazdag tengeri és földfelszíni élővilággal, barlanggal, ősi templommal, keresztes lovagok sírjával, egy eltűnt kor emlékezetével és megannyi legendával rendelkezik, s valójában félszigetként él a régiek emlékezetében, nem szigetként, amit víz alatti titokzatos kövek, egy elfeledett út romjai is bizonyítanak. >>>

sveti_nikola_island2.jpg

A szigetet a helyiek Školjnak hívják, amely az olasz scoglio-ból vagy a velencei scogio szóból származik, amely szigeteket. ill. zátonyokat jelent. A Sveti Nikola elnevezést a sziget a rajta megtalálható több, mint ezer éves templom neve után kapta, mely templomot a matrózok védőszentjének, Szent Miklósnak szenteltek. Hawaii-nak a turisták nevezték el a szigetet, a rajta megnyílt, ma már nem  létező Hawaii vendéglátó egység (diszkó) megnevezése után.

sveti_nikola_road.jpg

Egy újabb kincses sziget, ezúttal azoknak, akik szeretnek búvárkodni vagy snokerlingezni. Janos Polyak lepett minket az alábbi témával. Ő fotózta és filmezte a csatolt jelenetet, melyről Gurzó Dóri jóvoltából az is kiderült, hogy a fentről is látszódó, a tengerben elfekvő kövek és útnak látszódó valami valójában a régi út, ami a partra vezetett. Mert hogy a Sveti Nikola sziget nem volt mindig sziget, hanem volt egy út Budva és közte ... Félsziget volt, mint Sveti Stefan.

Más források szerint a szigetet régebben egy homokpad kötötte össze a várossal, amelyet népi nevén „tunja” -nak hívtak. Ehhez egy legenda is kapcsolódik. A helyiek örömtelien mesélik a legendát a Sveti Nikolát a szárazfölddel összekötő töltés, homokpad eredetéről.

sveti_sava.jpg

Nevezetesen Szent Száva* kétszer - 1229-ben és 1234-ben - megpróbálta elhagyni Budvát azért, hogy Palesztinába utazzon, hogy meglátogassa a Szentföld keresztény szentélyeit. A nagy vihar és az örjöngő hullámok azonban nem engedték, hogy felszálljon a hajóra, mely a Sveti Nikola sziget zátonyában védve várta. A parton várakozás közben Szent Száva köveket dobált a vízbe, és így utat teremtett a sziget felé, amelyen társasival aztán biztonsággal elért a hajóig.

Ma ezt a zátony nevezik a helyiek tunjának, apály idején a vízszint fél méterre csökken, így ezen az úton szinte át lehet kelni.

hawaii_viz_alatti_ut2.jpg

A videón szereplő, víz alatt fekvő út nyomai fentről

Alacsony vízállás esetén az út kövei teljesen kilátszódnak, amelyről fotót itt tudtok megnézni.

A sziget Montenegró egyik legnagyobb szigete, gazdag élővilága van, megtalálhatóak szarvasok, őzek, erdei nyulak, madarak - köztük fácánok, kígyók és különleges virágok, fenyők is a szigeten. Az 1960-as évek közepén két pár dámot telepítettek ide Brijuni szigetéről, volt már 50 szarvaspár is. De sajnos úgy vélik, hogy szinte az összes dámot megölték az orvvadászok az elmúlt 10 évben. A vízben vigyázzunk, a víz errefelé annyira tiszta, hogy szeretik a tengeri sünök, mindig körültekintően lépjünk a vízbe, vagy vigyünk tengeri cipőt magunkkal.

tengeri_sunok.jpg

Hajóval tudunk oda átjutni, pl. a Slovenska Plaza-tól induló hajók személyenként és irányonként a cikk megírása idején 3 Eurót kérnek (* 2023-ban 4-5 Euró). Általában óránként indulnak a taxihajók, 9 és 18 óra között. A szigeten egy étterem van nyitva és elvileg két kávézó. A strandok teljesen felszereltek, wc-zuhanyzó-kabin van. Két napozóágy és a napernyő 10 Euró a cikk írása idején (* 2023-ban 20 Euró a napidíj).

A sziget túlsó felében barlang is található.

sveti_nikola_cave.jpg

sveti_nikola_cave1.jpg

A helyiek szerint egy apró fehér templom (Crkva Sv. Nikole) is található a szigeten, ahol a szétszórt sírok keresztes lovagokat rejtenek, akik ismeretlen járványban (valószínűleg pestisben) haltak meg, miközben a szigeten táboroztak. A templomot az életben maradt lovagok emelték társaik tiszteletére. Maga a templom 1096-ra datálható, és a sziget turisták által kevésbé látogatott felében található.

crkva_sveti_nikola.jpg

A templomot először a XVI. században említik iratok, de úgy vélik a XI. században maguk a keresztes lovagok építették a templomot. A legenda szerint Raymond herceg francia keresztes lovag alapította a templomot, amikor az első keresztes hadjárat során Jeruzsálembe vezette a hadsereget. Ferenc József császár 1888-ban pénzt adott egy kőkereszt felállításáért a temető közelében.

crkva_sveti_nikola2.jpg

Egy másik helyi történet azt is megőrizte az emlékezetben, hogy 1949-ben a templomba betört idegenek késsel felszakították a templomban található Szent Miklós képét. Amikor visszatértek a hajójukhoz, bár a tenger nyugodt volt, a hajó felborult és a 28 főnyi utas megfulladt. Sajnos a templom - sok más épülethez hasonlóan - az 1979-es nagy földrengésben szinte teljesen megsemmisült. Azóta (1997-ben) felújították ugyan, de nagyon ritkán van nyitva a látogatók előtt. 

sveti_nikola_island3.jpg

A sziget 1610-ig a budvai nemesség tulajdonban volt. Aztán 1802-ig a katolikus egyház tulajdonában, kezelésében volt.

Technikai adatok: