I. Miklós lírai személyisége

vasarnapi_ujsag.jpg

I. Miklós, akit Nikola, Nikita (Nikicza) néven is szoktak emlegetni, egyike volt a legjelentősebb költőknek Montenegróban, nem mellesleg hatalmas jelentőségű uralkodóként. Lírai versei 1889-től jelentek meg istenfélelmet, családja iránti belső ragaszkodást, hazája és népe szeretetét éneklik lírai hévvel, lelkes hangon. Írt néhány elbeszélő költeményt is nemzete múltjából, valamint több történeti drámát.

110 éve, 1910. augusztus 28-án kiáltotta ki I. Miklós fejedelem Montenegró királysággá alakulását, amelynek ezzel ő lett az első királya. A következő évek balkáni háborúinak egyik legnagyobb győzteseként a Montenegrói Királyság ezután jelentősen növelte területét, azonban az első világháború elsöpörte az ország függetlenségét, amely csaknem egy évszázad múlva állt csak helyre.

I. Miklós Mirkov Petrović-Njegoš király (cirill ábécével: Краљ Никола I Мирков Петровић-Његош) (1841. október 7. – 1921. március 1.) Montenegró egyetlen királya volt. Királyként 1910-től 1918-ig, fejedelemként 1860-tól 1910-ig uralkodott. II. Miklós orosz cár kinevezte az orosz hadsereg marsalljává is.

Az uralkodó 1910. augusztus 28-án felvette a királyi címet. Tehát nem megkoronázták, hanem kinevezte magát királlyá. Amikor kitört a Balkán-háború 1912-ben, a legkeményebb eszközöket is megragadta, hogy a török uralom alatt álló európai részekről kiüldözze az oszmánokat. Az 1914-ben kezdődött első világháborúban az elsőként küldte seregeit Szerbia segítségére, hogy közösen véget vessenek az Osztrák–Magyar Monarchia balkáni hatalmának.

i.jpg

Költészettel is foglalkozott, az Onamo, 'namo (ott, ott, azokon a dombokon túl) szerzője. Ez utóbbi dalszöveg zenésített formában meghallgatható ezen a linken. Szövege elolvasható ezen a linken. Az Onamo, 'namo, más néven szerb Marseillaise népszerű dal, egyfajta himnusz volt Montenegróban a 19. század végén. A vers túlfűtött szavai az oszmán birodalommal való küzdelmet tükrözik, emiatt is nem lehetett hivatalos állami himnuszként használni. 1992-ben Montenegró kormánya fontolóra vette hivatalos himnuszként való alkalmazását, de végül ellenében döntöttek.

I. Miklós Montenegrói fejedelem Dalolgattam című költeményének magyar fordítására bukkantam a Vasárnapi Ujság 1903. évi 49. számában. A fordítást Szászy István készítette (róla nem találtam információkat). Íme a vers fordítása:

vers.jpgI. Miklós montenegrói fejedelem: Dalolgattam ...

Dalolgattam tengereknek
Kékes-szürke végtelenjén;
Majd megintem a susogó
Forrásoknál, - könnyet ejtvén.

A dalaim besurrantak
a nagyúri udvarokba
S piperkőczök keblében is
Ott rejtőztek titkon, lopva.

Dalolgattam hajnal-pírról,
A napról, ha húnyni készül;
Ifjuságról, csalogányról,
Prizrend drága vidékéről.

Küzdelmeim, utazásim,
Sokszor dalra ihletének,
Szintúgy vésze s zápora a
Villámszóró sötét éjnek.

Dalolgattam virágokról,
Borról, lóról, hős kebelrül;
Lantom húrján olykor-olykor
Szerelem is dalba csendűl ...

Mindent, mindent megdaloltam;
Ám valami dalra késztet:
— Isten adta, hála néki! —
A családi boldog élet.

Óh, mi szép is; óh mi népes
Ez az istenadta fészek! ...
Gyermekeim anyja, az én
Kis giliczém építé meg.

Legyen áldva, apró fecskék,
Gyönge sólymok, kis tanyátok;
Fiúk, lányok, — csibécskéim! —
Csupa áldás szálljon rátok!

Én mindenem: reményteljes
Kis fejecskék! áldva áldlak, —
Megszülői örömimnek
És a földi menyországnak!

Ám úgy áldjon a jó Isten,
A mint őtet imádjátok
S szeretitek Montenegrót,
A ti édes, szép hazátok'! 

fordította: Szászy István

 

Technikai információk: