I. Miklós (Nikola) fejedelem, a montenegrói királyság megalakulásának 110 éves évfordulója kapcsán került megemlítésre a napokban, azonban újabb érdekes cikk kapcsán is felmerült a neve.  Nikola királynak Jelena lányától származó unokáiról elnevezett két olasz luxus utasszállító gőzös tragikus sorsa akár a hajóroncsok sorozatunkhoz is kapcsolódhat. Ahogy a köznyelv is nevezi a két hajót, a boldogtalan ikrek: Principessa Jolanda és Principessa Mafalda két különböző sorsot élt meg, de mindkettőnek igen tragikus végzete volt.

Rengeteg ember gyűlt össze 1907. szeptember 22-én a Riva Trigoso hajógyárnál Genovában. A figyelem középpontjában az olasz kereskedelmi haditengerészet új büszkeségének - az újonnan épített „Principessa Jolanda” nevű luxus utasszállító gőzhajó vízrebocsátása volt.

A Lloyd Italiano, amelyet 1904-ben Genovában alapított a híres olasz tengerészeti vállalkozó, mérnök, Erasmo Piaggio, alig két évvel az alapítása után, két azonos modern és luxus utasszállító gőzhajó építését rendelte meg a Riva Trigoso hajógyárban, a hajókat Olaszország és Dél-Amerika közötti rendszeres útvonalra kívánták beállítani. A piaci verseny nyomására a két hajót addig még nem látott luxussal és az akkori legmodernebb technikai vívmányokkal szerelték fel.

A tervek szerint mindkét hajó 9210 bruttó tonna volt, 141 méter hosszú, 17 méter széles és 9,9 méter merülésű. A két dugattyús, hármas kiszerelésű gőzgép összesen 20 000 ló teljesítménnyel bírt, a hajókat 18 csomós gazdasági utazási sebességre tervezték. A két árbócos és két kéményes kecses külsővel rendelkező új olasz személyszállító hajóknak egyenként 300 fős személyzete volt, egyéni kapacitása pedig egyenként 1550 utas.

Az első olyan európai személyszállító hajók között voltak, amelyeken az összes hajótér elektromos világítással bírt, fel voltak szerelve Marconi vezeték nélküli távközlési rádiójával, és minden utastérben volt egyebek mellett telefon. Az első igazi nagy, luxus, olasz, hosszútávra tervezett hajók voltak ezek, melyeket Nikola I. Petrović montenegrói király akkori két olasz hercegnőjéről és unokájáról, Yolandáról és Savoya Mafaldáról neveztek el. 

A sorozat első hajója a "Principessa Jolanda" nevet kapta Savoyai Yolanda Marguerite (1901-1986) után, aki egy olasz királyi pár, III. Vittorio Emanuele király és egykori montenegrói hercegnő, Jelena Petrovic-Savoyai királynő - első lánya volt. A második, "Principessa Mafalda", a fiatalabb olasz hercegnőről, Savoyai Mafaldáról (1902-1944) kapta a nevét. 

Principesse Jolanda

1907. szeptember végén egy büszke, szinte teljesen elkészült, indításra kész nagy gőzhajó állt a Riva Trigoso hajógyár csúszdáján. Szeptember huszonkettedikén nagy szertartást tartottak megkereszteléséért és vízre bocsátása alkalmából, számos jeles vendéggel, ünneplő polgárokkal.

Kezdetben minden teljesen szabályosnak tűnt - a hajó az összegyűlt tömeg lelkes ujjongása mellett végigsiklott a hajócsúszdán. Amint azonban a teljes hajótest bemerült a tengerbe, száz méterre az ünneplő emberekkel teli parttól a "Principessa Jolanda" elkezdett a tehetetlenségtől balra hajolni. A nyitott kabinablakok hajókikötői oldala felől a tengervíz elkezdett behatolni a hajó belsejébe, és egyre jobban megdöntötte a szerencsétlen "Jolanda hercegnőt". A vontatóhajók megpróbálták ellentétes irányba húzni, de a küzdelem hiábavaló volt, a Jolanda hercegnő 20 perces agónia után 15 méternyi mélységbe süllyedt. Szerencsére nem voltak személyi áldozatok.

Az esemény egy igazi PR rémálom és gazdasági csapás volt az építtetők számára. Megpróbálhatták volna kihúzni a tenger mélyéből, azonban a hajó hírhedt sorsa miatt nem lett volna olyan gazdasági erőfölénye, amire tervezték. Ezért a gépészetét szétszerelték és felszínre hozták, majd az újonnan épített Milazzo gőzhajóba építették be. A szerencsétlen "Principesse Jolanda" hajótestét fokozatosan vashulladékra vágták és eltávolították.

A szerencsétlenség azonban felhívta a figyelmet a hajó vízrebocsátásának nem megfelelő technikai kivitelezésére, a hajót ugyanis teljes felépítményével, felszereléssel engedték le a csúszdán, így a magas hajófelépítmény miatt a ballaszt nem volt kompenzálható, a hajó súlypontja nagyon magas volt, túl gyorsan eresztették le, emiatt végzetesen instabillá vált.

Ez az incidens a hajóépítési gyakorlat drasztikus átgondolását eredményezte, így ettől kezdve a mai napig a csúszdákon új hajókat csak a hajótestük felépítéséig és a meghajtó gépek felszereléséig készítenek el, majd a vízrebocsátás után után további felépítmény épül rájuk, és a hajók teljes felszerelése a hajógyár operatív partjához kapcsolódóan kerül beépítésre már a vizen.

Principessa Mafalda

A katasztrófa következményeként a Riva Trigoso hajógyár másképp járt el a "Jolanda" ikerhajója - a "Principessa Mafalda" gőzhajó indításakor. 1908 októberében bocsátották vízre a két nagy felépítmény része nélkül, pontosan azért, hogy elkerüljék a hasonló eseményeket.

A "Principessa Mafalda" indítása zökkenőmentesen és problémamentesen zajlott, ami azt mutatta, hogy egyéves ikrének katasztrófájának oka nem műszaki hiba, vagy az azt építő mérnökök hibája volt, hanem azok hibája, akik szinte teljesen felépítették és vízre bocsátották biztonsági ellensúly nélkül.

A "Principessa Mafalda" 1909 márciusában került üzembe helyezésre a Genovától a dél-amerikai kikötőkig tartó vonalon, végállomásként Buenos Airesben, Argentínában. Ahogy azt korábban elképzelték, a Principessa Mafalda lett a Lloyd Italiano flottájának fő hajója, és az elkövetkező néhány évben a legjobb luxus utasszállító gőzhajójaként rendszeresen Európából Dél-Amerikába hajózott. 1910-ben azért vált híressé a rádiótávirat előretörése terén, mert a híres olasz rádiótávíró készülékek tervezője, Guglielmo Marconi felszállt a "Mafalda hercegnőre", és egy ideig kísérleteket végzett a napsugárzás rádióhullámok terjedésére gyakorolt ​​hatása kapcsán. 

A "Mafalda" túlélve az első világháborút tovább hajózott Dél-Amerikába, és 1926 végére több mint 90 oda-vissza utat tett meg, mindenféle esemény és probléma nélkül. A Mafalda hercegnőt azonban gonosz sors érte utol, mivel az új olasz nemzeti hajótársaság, az NGI (Navigazione Generale Italiana) egyre kevésbé tartotta karban ezt a hajót. A "Mafalda" 1927. október 1-jén indult utolsó útjára Genovától Buenos Airesig, megállóval Barcelonában, Dakarban, Rio de Janeiróban, Santosban és Montevideóban. 

Az útnak 14 napig kellett volna tartania, de miután elhagyta az olasz fő kikötőt, kiderült, hogy a Simone Guli kapitány által parancsnokolt hajó meglehetősen rossz állapotban van. A hajón 971 utas és 281 személyzet utazott, és a hajó 300 tonna rakományt, csaknem 700 zsák postát és mintegy 250 000 arany lírát szállított az argentin kormány megrendelésére. Az utasok között 38 fő az akkori Jugoszláv Királyságból származott.

Az út során különféle technikai problémákkal küzdöttek, volt hogy 30 órán keresztül tehetetlenül állt a hajó. A hajó hűtőrendszere is meghibásodott, ezért az étel egy része elromlott, és számos utast és személyzetet ételmérgezéssel kezeltek. A problémák olyan nagyok voltak, hogy amikor a "Principessa Mafalda" hosszú késéssel megérkezett a Zöld-foki Köztársaságba, Guli kapitány táviratban kérte az NGI genovai székhelyét, hogy a hajó további értesítésig ott maradjon, és egy másik hajót vegye fel az utasokat és vigye Dél-Amerikába őket. Azonban azt az utasítást kapta, hogy haladjon tovább.

A "Mafalda" tovább folytatta útját az Atlanti-óceánon, és csökkentett sebességgel haladt tovább. Október 23-án az utasok és a személyzet tanúi voltak annak, hogy a hajó megmagyarázhatatlanul először kicsit, majd észrevehetően balra dőlt 7-10 fok között. Október 25-én, 16: 20-kor, amikor a hajó az abrohosi szigetcsoport közelében volt, mintegy 80 mérföldre a brazil Santos kikötőjétől, a Mafaldo hercegnőt több erős rázkódás és nagy rezgés rázta meg. Az utasokat arról tájékoztatták, hogy a hajó elvesztette két hajócsavarjának egyikét, és hogy a helyzet nem veszélyes, de a valós helyzet ennél sokkal súlyosabb volt. A propeller leszakadt és átlyukasztotta a hajótestet. Noha a legénység gyorsan kötő cementtel és acéllemezdarabokkal megpróbálta ideiglenesen "befoltozni" a lyukakat és megakadályozni a víz behatolását, kudarcot vallottak, a hajó farral süllyedni kezdett.

Az utasok között hamarosan pánik tört ki, a túlélők szerint a legénység nagyon rossz munkát végzett, így a hajó a hajótest oldalán lévő kabinok nyitott ablakain keresztül kezdett vizet kapni. A Mafalda mentőcsónakjait inkább a menekülő legénység töltötte be, mint maguk az utasok. SOS-jelzést küldtek, és hamarosan a közelben elhaladó négy utas- és tehergőzös hajó összegyűlt a "Principessa Mafalda" körül.  A szerencsétlen olasz gőzhajó megállíthatatlanul süllyedt el, és valódi dráma játszódott le közben, amikor kiderült, hogy a mentőcsónakok közül sok hibás vagy olyan lepusztult állapotban van, hogy használhatatlan. A Mafalda segítségére érkező hajók legénységével való rossz kommunikáció miatt azok távol maradtak, és mentőcsónakjaikat nem küldték azonnal a süllyedő hajóhoz. A hajó közben fehér gőzfüstben burkolózott, mivel a kazánokból gyorsiramban engedték ki a gőzt, hogy a hideg tengervízzel érintkezve a kazánok ne robbanjanak fel.

A Mafaldán közben erőszakos események folytak, az utasok egymás közötti erőszakos megnyilvánulásai közepette próbáltak menekülni, rablások és puskaropogás közepette, sokan a tengerbe vetették magukat, ahol aztán cápák falták fel az embereket. A hajó este 10-kor teljes sötétségben merült el. 314 ember halt meg és 2000 méteres mélységben lelte halálát. Köztük volt Guli kapitány, Silvio Scarabiki gépkezelő, valamint Luigi Resia és Francesco Boldarki rádiósok, akik az utolsó pillanatig a helyükön maradtak, feladataikat ellátva. 938 utast és személyzeti tagot mentettek meg.

A "Principessa Mafalda" tragikus elsüllyedésével - mely az áldozatok szempontjából akkoriban a legnagyobb olasz tengeri balesetet jelentette - fejeződött be a 20. század eleji olasz kereskedelmi flotta két büszkeségének, az I. Miklós montenegrói király unkáiról elnevezett ikerhajók története. 

Technikai információk:

• forrásanyagok: 
  • https://www.bokanews.me/featured/tragicna-sudbina-dva-italijanska-luksuzna-putnicka-parobroda-koja-su-dobila-imena-po-unukama-kralja-nikole/
  • https://www.youtube.com/watch?v=r1baub0TZj8
  • https://en.wikipedia.org/wiki/SS_Principessa_Jolanda_(1907)
  • https://en.wikipedia.org/wiki/SS_Principessa_Mafalda
  • https://web.archive.org/web/20140321135628/http://www.raffaelestaiano.com/un_varo_sfortunato.html
  • eredeti szerző: S. Lukovic