Méhek - méz - Medovina

Május 20 a méhecskék világnapja. 2018 óta emlékezünk rájuk ezen a napon. Ha Montenegróban jártok, feltétlenül fogtok mézzel találkozni. Kistermelők garmadája árusít ezerféle, jóminőségű mézet az utak szélén. S ha már ott jártok, kóstoljátok meg a méz főszereplésével készült montenegrói specialitást, a Medovinát. A Medovina egy olyan ital (mézbor), amely állítólag javítja a vérképet, erősíti a szervezetet, erősíti az étvágyat, de még az öregedést is lassítja! Minden az ambróziával kezdődött ...

A Medovina, melynek magyar elnevezése mézsör, méhsör vagy mézbor, méhser vagy márcos. A Medovina egy mézből készült alkoholos ital, amelyet montenegrói helyi családok állítanak elő. A két fő hozzávaló a méz és a víz, amelyet egy teljes évig érlelnek, hogy az alkohol erjedés beinduljon. A 12-15%-os alkoholtartalmú italnak könnyed, édeskés íze van.

A mézsört az egyik legrégebbi alkoholos italnak tartják. A méz, mint alapvető nyersanyag, könnyen elérhető volt a természetben, először étkezéshez használták fel, majd idővel különböző italokhoz adták hozzá, és így jött létre a mézsör.

A szó szoros értelmében véve a medovina a nem-sörök kategóriájába tartozik, hiszen nem gabonából készül. A méhsert vízzel felhígított mézből, különféle fűszerek hozzáadásával főzik. Ezen fűszerek között igen gyakran – és ez lehet a "mézsör" megnevezés egyik alapja – szerepel a sör elhagyhatatlan fűszere, a keserűséget adó komló.

A medovina kétféle formában készül: alkoholosan és alkoholmentesen, egyes helyeken mézes pezsgőnek is nevezik. Ezt egy régi felirat is megerősíti, mely szerint "A méz és a bor isteni ital, gondviselésben és szegénységben szükséges, szomjúságra a méz és a bor jobb, mint a víz és a sör". Ezt az ifjúság elixírjének is nevezett italt már az ókori görögök is készítették, még mielőtt "felfedezték" volna a szőlőből készített bort.

Néhány korabeli dalban a hősök, de még az istenek is mézsörrel kényeztették magukat. A halhatatlanság főzetének, a fiatalság elixírjének, a bölcsek szellemi erejének és az ősi hősök fizikai erejének forrásának tartották. Várjunk csak, hiszen emlékezhetünk rá mi is, csak más néven. Ambrózia - ismerős?

Thetisz kenegeti Akhilleuszt ambróziával

Az ambrózia avagy ambroszia (görögül: ἀμβροσία, jelentése szó szerint annyit tesz „halhatatlanoké”) a görög mitológiában az olümposzi istenek eledele vagy itala; halhatatlanságot és örök ifjúságot biztosít nekik. Az ambrózia közeli kapcsolatban áll az istenek italával, a nektárral. Egyes források nem tesznek különbséget, de Homérosz verseiben a nektár egyértelműen az italra, az ambrózia pedig az ételre utaló kifejezés. A halandót halhatatlanná tette, sebhegesztő ereje volt, és az istenek újszülött csecsemőinek kizárólagos táplálékul is szolgált. Modernkori kutatók szerint az ambrózia és nektár lehetnek mézfajták, utalhatnak akár a mézsörre vagy a propoliszra is.

Ezt a kivételes italt már az ószlávok is készítették, és az ital fogyasztásának szokása a karácsonyi ünnepek idején, a mai napig fennmaradt.

A Medovinát természetes mézből készült oldat alkoholos erjesztésével nyerik, és az eljárás, amellyel nyerik, ugyanaz, mint a borkészítésnél. Egyes tanulmányok szerint a mézbor a vízen kívül körülbelül 13 százalék alkoholt, öt százalék kivonatot és 0,17 százalék ásványi sókat tartalmaz.

Alkoholos és alkoholmentes italként is előállítható, kellemes illatú és ízű. A mézsör nem mesterséges ital, ellenkezőleg, a borhoz hasonló természetes termék, mivel a méz alapanyaga az alkoholos erjedés hatására alkohollá és szén-dioxiddá alakulnak.

Ahogy a bor íze és minősége a szőlőfajtától és annak jellemzőitől függ, úgy a mézbor minősége is a méz fajtájától, az előállítás módjától és az érlelésétől válik különlegessé.

A méhser a 19. század végéig, az iparszerű sörgyártás elterjedéséig igen népszerű volt Európa számos országában, így hazánkban, Magyarországon is. Házi körülmények között sok helyen egészen a 20. század közepéig készítették. Ma már nálunk kevesen ismerik, kuriózumnak számít. Montenegróban azonban a mai napig készítik, árusítják.

Például a hazai MEDOVINA gyártása, a hagyományos recept szerint, már 15 éve folyik Plužine-ban.

A "márcos"-nak nevezett ital hasonlóan vízzel hígított mézből készül, viszont hideg eljárással, s így inkább a borokkal mutat rokonságot. Elkészülte után oldott szén-dioxid tartalma sincs (tehát nem hasonlít a pezsgőre). Sziléziában, Szlovákiában és Morvaországban a legnépszerűbb, ahol medovina vagy medovinka néven ismerik. Ennek alkoholtartalma rendszerint 10 százalék fölött van, esetenként a 20 százalékot is eléri.

A márcos, illetve a medovina lehet édes a visszamaradt, ki nem erjedt cukortól, de meglehetősen száraz is, sőt a gyógyfüvekkel erjesztett változata kifejezetten keserű is. Szlovákiában és Csehországban a medovina forralt változata is kedvelt.

Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl – mondta állítólag egy alkalommal Einstein. Sajnos nem sikerült bizonyítani, hogy ez az idézet valóban tőle való, azonban értékéből és jelentőségéből ez semmit nem von le. Vigyáznunk kell környezetünkre, a világra, és a méhecskékre.

A méhek világnapja azért május 20, mert 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője, Anton Janša(wd). Az ő méhészeti munkásságának állítanak emléket azzal, hogy születésnapjának dátuma lett a méhek világnapja.

S mint ahogy a cikk elején is utaltunk rá, a mézsör olyan ital, amely állítólag javítja a vérképet, erősíti a szervezetet, javítja az étvágyat, de az öregedést is lassítja! A mézsör mindig is több volt, mint egyszerű ital, hittek a mézsör mágikus, élénkítő és gyógyító erejében, a mézsört a hosszú élet elixírjének tartották.

Ha tehát Montenegróban járunk, és édesszájúak vagyunk, vagy akár nem, próbáljuk ki a Medovinát, hogy hosszú életünk során még sokszor visszatérhessünk Montenegróba.

Technikai információk: