A perasti Szent Miklós templomot és óratornyot mindenki ismeri. Még ha képeslapokról, nyári beszámolók fotóiról is. Egyfajta jelkép. De mit lehet tudni róla? Miért van a toronyóra számlapján 1690-valahányas évszám, ha a perasti toronyba csak 1730-ban építették be? Tényleg ellopták a harangokat?

A templom és torony májustól októberig látogatható. Belépő 1 Euró. Az 55 méteres harangtoronyba egy keskeny csigalépcsőn mászhatunk fel, közel 150 lépcsőn. Fejre vigyázni kell, nagyon alacsony a mennyezet mászás közben. Szent Miklóst különösen tisztelik az adriai tengerparton, mert ő védi a vizeken utazókat.

A Szent Miklós templom Perast főterén található, egyhajós szerkezetű, apszisával* délkelet felé néz. A jelenlegi templom 1616-ban épült, bár állítólag egy korábbi, 1564-ből származó templom helyébe lépett. A homlokzaton felirat olvasható arról, hogy a perastiak 1654-ben győzedelmeskedtek a törökök felett. A templom a tengerész testvériség központja volt. Az északkeleti oldalon a 17. századi Szent Miklós-templom mögött egy új, ambiciózusabb templomot kezdtek el Giuseppe Beati, a velencei építész vezetésével, de csak apszise és sekrestyéi készültek el.

Az alapköveket 1740-től kezdve rakták le, és az építkezés 1800-ig folytatódott, amikor a munkát a napóleoni háborúk megszakították. Ma a két Szent Miklós templom (a régi és a befejezetlen új) egyetlen egységet alkot. A templom mennyezetét fa díszíti, márványból faragott oltárok korunkban is jól megőrződtek.

A templom mellett 1691-ben, amint azt fentebb említettük, egy magas és szép haranglábat épített a Hvar szigetéről származó Ivan Skarpa, az úgynevezett „Baptista”. Bár a harangláb a barokk korban épült, mind román, mind reneszánsz stíluselemei is voltak. Művészettörténészek szerint ez a harangtorony a legszebb példája az Adriai-tenger vonulatán a piramisos végű harangtorony típusára. I. Péter Petrovic Njegos idején néhány montenegrói harangot lopott el a perasti templomtól, ezért egy ideig tilos volt belépniük a kotori piacra a híradások szerint.

A főharangot Andrija és Matija Zmajevic érsek adta ajándékba 1713-ban. Két kisebb harangot 1797-ben adtak hozzá. A harangláb óráját Velencéből hozták és 1730-ban telepítették. A harangtorony tehát valóban az 1690-es évek elején készült, az óra azonban csak később, 1730-ban került beépítésre. Az 1690-valahányas évszám tehát valószínűleg a torony építésére utal.

Belül a Szent Miklós-templomban gazdag festménygyűjtemény található, Tripo Kokolja (1661-1713), a perasti híres festő munkái. Az orgona nagyon régi, az építés dátuma nem ismert, de javításának első említése 1699-ből származik. A 16. és 17. századból származó értékes festményeket, ikonokat és értékes liturgikus ruhákat, kegytárgyakat a templom kincstárában őrzik.

Technikai információk:

• *apszis = Az apszis (görög-latin: kiöblösödés, boltozat) eredetileg a klasszikus római építészetben a bazilika legtöbbször félkörös, fülke alakú része, amelyben a szószék állt. Tágabb értelemben a templom szentélyének végződését jelenti. Ez a végződés lehet félköríves, mint az ókeresztény bazilikában, sokszögű, sőt lehetnek oldalhajói és sugárkápolnái is, például a román és gótikus stílusú templomokban (a kisebb, alárendelt apszis neve: apszidiola)
• fotók: 1-3-4. Kalmár János Attila (a főkép fotó Perastban készült, de nem a Szent Miklós templomról, hanem a Szent Mark templomról)
• GPS templom: 42.486310, 18.698686
• GPS ingyenes parkolás: 42.490091, 18.693116
• templom és óra torony belépő: 1 Euró
• Nyitvatartás: májustól októberig
• Akadálymentes: nem
• Egyéb látnivalók: rengeteg
• Szerethetőségi skálán: 10/10
• forrásanyagok:
  • http://www.perast.com/html-ENGLESKI/churches.html
  • https://hotfishing.ru/hu/ostrov-perast-chernogoriya-perast-gorod-gde-ozhivaet-drevnost-restorany-i/
  • https://hu.wikipedia.org/wiki/Apszis
  • https://hr.wikipedia.org/wiki/Crkva_sv._Nikole_u_Perastu