Folytatva a Zelenika hotelt övező legendákat, örömmel ajánlom figyelmetekbe dr. Magyar Zoltánnak, Magyar Antal unokájának írását, aki lerántja a leplet arról, hogy a Zöld tengerpart nem is a növényzetről kapta a nevét, így a "Zelenika" név eredete is legendás, fekete bakkecske által őrzött török kincsekből épült-e a hotel, járt-e a császárnál Magyar Antal vasútügyben?

Volt egyszer, hol nem volt, volt egy dél-adriai öböl s annak egy sekély behajlása, messze körös-körül pedig a hegyoldalakból vad patakok ömlöttek bele, de egyik sarkában, már 3000 éve lakott is volt. Majd avar vitézek nyargaltak arra s szlávok maradtak utánuk. Ekkor a ragadó patakok már feltöltötték a behajlást, mocsarat képezve, hátrább széles termőfölddel is, hol jómódú falu keletkezett, Kuti, templomocskát építettek maguknak s gyönyörűen díszítették.

De aztán le lett rombolva. Nagy Lajos királyunk bosnyák vazallusának aztán itt várépítés jutott eszébe, valamivel arrébb – ez Herceg Novi (HN). A várat aztán törökök foglalták el, s gondot fordítottak Kuti gazdag olajfa lugasaira. Most pont 333 éve Velence kergette el a törököt s térképet vázolt. Az egyik patakot olaszul „Selonica“-nak jegyezve.

Aztán Napóleon katonái kocsiutat építettek - megkerülve a mocsarat – híddal a tenger felé hajló Zelenika patakon. Végül Ausztria katasztert mért fel az 1830-as években két szembenálló háttéri faluval. Határaik: Szaszovics a Zelenka patak torkolatától nyugatra, Kuti meg kelet felé –íime - néhány partmelléki házzal is. Hozzájuk biggyesztve a Zelenika telepnév. Új kocsiutat is építettek arra, egyenest a tengerpartpart mentén – három híddal.

A Zelenika elnevezés az árvzből ered

Namost: Abból a kora-közékori Kuti-romból újabban rendkívül díszesen faragott lemezt emeltek ki, ez most a HN-múzeum díszexponátuma – Kuti? – ugyan ki tudja merre van. Aztán a Zelenika-név: „zelen“ = zöld. Gyönyörű! - próbálgatták is, melyik jószagú macchia-bokorra lehetne ráfogni. De hogyhogy az a vad patak-név? Tudvalévő pedig, hogy Zelenika hatalmas ártere csak itt ezen a kis mocsaras partrészen tud lefolyni, időnként bibliai árvizekkel. Törökül viszont “sel“ = árvíz.

Szlávosított Zelenika-megnevezések pedig mindenfelé előfordulnak, ahol törökök voltak, Boszniától Bulgáriáig – s a görög Szaloniki se más. Mégis fáj a szívünk az ilyen felismerésnél. Pedig igazán van egy díszbokor amit zelenikának neveznek, csak ritka a Balkánon – a magyalbokor - ilex aquifolium. Ha beültetnék ezzel Zelenikát, magyarul át is nevezhetnénk a falut – Magyalra.

Török kincsből épült-e a Zelenika hotel?

Nézzük meg az „ezerlépcsős várost“ Herceg Novit. Meredek hegyoldalban a nyílt tenger felé néz, kikötője sohase volt igazán, hullámvédő mólót csak az osztrák-magyar kiegyezés után kapott – Dalmácia Királyságban a magyar Korona alatt. Horgonyzó réve arrébb, a védettebb Meljine falu előtt volt, ma is álló kötőszlopokkal, még tovább a Lalovina dombláb mentén. Úgy is történt, hogy Velence oda építette legelső jelentős karantén-lazarettjét, hol a keletről érkező vitorlások, egészségi ellenőrzés alá kellett vessék magukat.

Egy ilyen veszteglő török kereskedő a kincsét mindig tarisznyájában tartotta s egyszer átlátogatott a Lalovinán túli partonálló házba. Visszafelé meglesték, leölték – de a kincs nem volt nála. Elásta hát a túloldali rétségen. S ki tudja mióta, újra és újra furkáltak ott kincskeresők, már amennyire nem nagyon féltek a kincsét őrző fekete bakkecskévé vált töröktől.

A meljinei lokandában ez is gyakorta a beszélgetés tárgya volt. Egyszer egy vándor szerzetes hallgatta s odaszólt. Ő tud egy imát, mire a kincs fölött lángocska gyúl. Csakhogy ez csupán újholdas éjszaka érvényes, az pedig még messze van, s nem élvezheti itt az ingyen vendéglátást. Megfizetik neki. Hát aztán a hold vékonysarlós sötétjében kiálltak a rétség szélére, meglett a jó hangos ima s valóban lángocska is gyulladt a túloldalon. Ásni kezdtek ott, mire a háztól valaki kiabálni kezdett: Hej! Jön a fekete bak! Szétfutottak a sötétben ki merre látni tudott – a szerzetest pedig senki se látta többé. Na, amikor Nagyapám ott egyre másra építkezni kezdett, megvolt az ahá – ő találta meg a kincset. Gyerekkoromban is még, voltak akik féltek éjszaka átmenni a Lalovinán – a fekete bak miatt.

Kijárta-e a császárnál a zelenikai vasútállomást Magyar Antal?

Ilyen mesevilágban nem is kell csodálkozni a következő mesén: Az Osztrák-Magyar Monarchia nevezetes hadikikőtője Póla volt – messze Isztriában. Adriai bejárata pedig az Otrantói Szoros – közel a Bokai öbölhöz - kiváló természetes flottatámpont. Csakhogy ez a Monarchia határvidéke – tehát körös-körül védvárak is szükségesek, hatalmas szárazföldi garnizonnal. Mind ennek pedig utánpótlás, raktározás és szétszállítás kell.

A zelenikai vasút 1902-ben

Legközelebbi vasútpálya pedig Mostar vidékén volt, tehát leágazás építendő az öbölig. A végállomás itt okvetlen a partnál legyen, hozzátartozó kikötő végett. Meg is tervezték alagúttal a Lalovina alatt, ott a még nem létező Zelenikáig. Ahol elég hely van, csak éppen annyiban rossz, mert mocsaras. Sebaj, van mindjárt egy másik domb, ennek oldalát lenyesik, az anyaggal feltöltik a nagy kikötői molót, valamint a maláriás mocsarat is s annyi tér kerül, hogy helyet kapnak úgy a végállomás, mint az egész utánpótlási logisztika. Hmm? Hogyhogy ennyi munkásság, miért nem a végállomás mindjárt Meljine parti házsora mögött a hegylábig, van ott annyi hely amekkora a zelenikai állomás. Azám, de amott lakik az a magyar nagyúr. Az fogta magát, elment Bécsbe s szólt Ferenc Jóskának, húzza már arrébb azt a vasutat, ő meg hotelt épít hozzá. S ez a mese irodalmilag terjed mindmáig is. Utánakérdeztem a bécsi levéltárban – majdhogy kinevettek. De megadták, hogy e vasútépítés levéltára Zágrábban van. Végig-dolgoztam rajta, akkor a vasútépítés 100. évfordulója végett is, de meljinei tervváltozat - nincs. Voltak ugyan előzetes vasútépítési folyamodások, Meljinéről szó se, de Nagyapám akkor még nem is volt Zelenikán.

Más: Az állomásház ZELENIKA feliratával Szaszovics határában áll. Jöttek is kérni Nagyapámat, hogy intézkedjen ez ellen. Mert mi is odavalósiak voltunk, Zelenika pedig Kutihoz tartozik. De ő csupán hümmögött – maradjon csak az a szép idegenforgalmi név. Zelenika ezután hatalmasat fejlődött, más vállalkozásokkal is. S a két anyafalu ma már az egy-Zelenikához tartozik.

Dr. Magyar Zoltán

Technikai információk:

• Zelenika Hotel: GPS: 42.4529589,18.5684245
• Google maps: https://goo.gl/maps/xbb1AXcz2G5Xhf999
• Youtube videó: https://youtu.be/6t0uEtjn1po
• Jó kirándulási lehetőség, ha Herceg Novi környékén vagyunk
• Parkolás az épület és a park mögötti utcában, GPS: 42.4533159,18.5692202
• Parkolás a Google térképen: https://goo.gl/maps/Qg86jXMJjhDMey7F9
• magyar vonatkozású látnivaló, ld. Zelenikás cikkek: https://ilovemontenegro.blog.hu/tags/Zelenika
• viszonylag szabadon látogatható, de nem közterület
• parkja híres és egyedülálló a maga nemében
• szabadstrandja látogatható
• Képek forrása: dr. Magyar Zoltán, ill. Google